Drámaként induló pecatúra, mesés fordulatok, vehemens kapások, pompás, egészséges halak, és egy rögtönzött egyéni rekord túlszárnyalása. Ezekről szól ez a cikk, és nem utolsó sorban az első tesztelésemről, az SBS termékpalettájáról!

Augusztus közepe, a hagyományos hosszabb horgásztúráim kedvelt időpontja. Norbi barátommal ilyenkor kelünk útra együtt, páros fárasztások, és intenzív kapások reményében.

Reggel 4 óra, arra ébredek, hogy egy reccsenő dörgés a közeli településen tomboló vihar előjeleként intenzív zivatarral áldja meg a hajnalt. Jól indul… Cikázó villámok fényénél szürcsölöm a kávém, és félve kémlelem a garázsbeállót. Olyan szinten esik, hogy a bepakoláshoz is csónak kell, vagy még egy ember, akit leváltok 200 vegyesen mire végzek… Elmúlik – gondolom magamban és a vártnál több vízhatlan ruhát magamra erőltetve folytatom a készülődést. A házból kilépve szembesültem a tényekkel: Kabbbaaamm! A közelben becsapó villám szerényen jelezte, hogy várjak még, mert a Vízivilág forgatása Kevin Costnerrel még nem ért véget… Nem sokkal később már csak esett. Nem baj, volt már így, bár nem szeretem, hogy a megkímélt cuccok már az indulásnál vízben úsznak, de az idő sürget! Késésben vagyok, kicsit bosszant, de nem rohanok. A 36 óra az 36 óra, jut majd idő mindenre. Legalábbis remélem.

Pestre beérve szinte száraz minden, az angyalföldi cím előtt Norbi már lázad, miközben egy slukkal fél cigit szív el. Ideges… Nyugtatom és magyarázom a körülményeket. – "Milyen eső? Nézz már körül ember!" Nem sok hiányzik, hogy egy kemény gázfröccsel megindulva lelépjek… Főleg, amikor meglátom a "leminimalizált" cuccait. Erős logisztikai fejtörés, sakkozás, ez ki, az be, az alá. Egy platós IFA jobb esélyekkel jöhetett volna szóba. Indulás! Nem látom a jobb tükröt. Anyázás, átpakolás. Most már tényleges indulás! Az erjesztett kukorica leve bűzölög a gumiszőnyegen. Újabb anyázás, takarítás a kettes pénztárnál, és mehetünk! Irány Nézsa, Nógrád megye egyik kis gyöngyszeme, az Ezersziget Horgásztó, az amurok birodalma.

Rózsaszín álmokat szőve telnek a kilométerek, hogy milyen jó lesz, mekkorák lesznek vajon, és az - "Emlékszel tavaly, hogy megindult a fék?" - kezdetű mondatokkal. Természetesen észak felé haladva utolérjük a vihart. Megérkezünk. Az agyagos felázott úton szánkázó, far nehéz autót alig tudom korrigálni, hogy ne bontsam le a halőrházat! Gábor, az egyik kedves tulaj mosolyogva fogad. Többször találkoztunk már, beleszerettem a helybe, most már jó kezekbe került, és szépen fejlődik. Rövid eszmecserét követően már a parton is vagyunk, hogy a kevéske cókmókot körülbelül 10 fordulóval lecipelhessük a kiszemelt helyre.... Az elmúlt napok étvágytalan eseményei jó előjelként szolgálnak. Front volt… Remélem, most majd harapni fognak a minőségi cuccokra! Sátor fel, ernyők ki, jöhet a bölcső, a merítők, fertőtlenítő és társai, majd elkezdődik a botok beélesítése. Már elfáradtam… Az eső alább hagy, és a lassan felmelegedő kis tó ködös pamacsokat termelve terpeszkedik a völgyben. Gyönyörű!

Intenzív vízfelszíni mozgás jelzi, hogy "haluci" és népes családja alig várja a finomabbnál finomabb anyagokat. Eljött a mi időnk. Mivel nappalra a feederek-kel készültem, a jobbra eső nádfal, és a benyúló bokrok alja jó támpontot adhat, könnyű etetéssel. Norbi a kissé nyílt részeken bojlis hadviselésre készült. A nyugalom és a csend lassan kiöli belőlünk a városi tempót, és elillan a hétköznapok fáradt szürkesége. Rajtunk kívül néhány horgász pakolgat csak egyelőre, bár a szemben lévő indiántábor újabb fanatistákról árulkodik. Kezdődhet az etetőanyagok bekeverése, és a csalizás. Büszkén mutatom barátomnak a frissen beszerzett SBS termékeket, de ő épp csak felpillantva hümmög. Amikor előkerül a méltán hírhedt C2 paszta, és a tigrismogyorós bojli, már csillognak a szemei, nagyobb az érdeklődés!

Szépen kipakolom és mustrálgatom a bevetésre szánt pakkokat. Szerencsére melegszik az idő, így a kiszemelt vajsavas és ananászos All In Flumino Box jó választás lehet. Minőségi csomagolás, minőségi anyagok, ezt már szeretem. A box több finomságot is rejt magában. Finomszemcsés etetőanyag, a hozzá való Groundbait Mixer, és ezen kívül, két kis csomag feltűnő színű pop up is előkerül ananászos, és tintahalas ízekben, illetve két kis fiola intenzív hatást keltő aroma. Fincsi kis kompozíció, pont az én method technikámhoz passzol. Csalinak ananászos Corn-Shaped Sinker bojlikat, black squid-es Flumino, és fűszeres, kolbászos Hi Vis Fluro Pop Up-okat készítek elő. A vajsavas etetőanyag már kezdetben odavonzott egy fészeknyi darazsat, az állaga kiváló, könnyen kosárba tölthető, mégis jól oldódik, egy gyors part menti teszt után tapasztalva.

Ananászos, kis kukorica alakú süllyedő bojli volt az első próba. Jöttek is rá a kárászok, kis keszegek szép számmal. Kezdeti fázisnak nem rossz. Közben Norbi egy szép 5 kiló körüli amurt fáraszt, és vigyorog. Bojlikirály… Ne aggódj, hamarosan beérlek. Beindul az egészséges versenyszellem. Erjesztett kukorica és a már említett method mix keverékével indítok csúzlis beetetést a kiszemelt zónákba. A süllyedő ananászost gyorsan kiváltottam az egyik boton fűszeres-kolbászos, a másikon pedig squid-es pop up-ra. A spiccre kis csengettyűt rakok, ha éppen el lennék foglalva a variálással, halljam a történéseket. Nem kellett sokáig várni. Csörgés, és fékhang. Bevágok! Harcos amur. Végre. Bejött a kombináció, kis idő után szákolom és már fürdik is a bölcsőben. Jóleső érzés fut át rajtam. A ficánkoló nagytestű amur úgy veri rám a vizet, mintha csúszdaparkban lennék. Ugrás közben többször megkínálja farok úszójával az arcomat. Csatttt! Repül a szemüvegem is. Jókat nevetünk. Friss vízzel nyugtatom, fertőtlenítés, mérlegelés, és már mehet is vissza. Csak úgy tolja a tó vizét maga előtt a kis nyugtalan, 5 kilós torpedó. A délelőtt és a kora délután is hasonlóan telt. Csengetett Mylord? Már ugrok is, kapás után bevágás, fárasztás. Szinte folyamatosan. Amur, amur hátán, hasonló súlycsoportban és erőben. Imádják ezt a finom kis SBS kombinációt, úgyhogy nem változtatok. Ráálltak az etetésre, ilyenkor nincs megállás!

Norbi közben vadul dobál a Spombbal és süvítő csővel küld a szektorára bojligolyókat. Mivel kicsit elhúztam, próbál egyenesbe kerülni. Az addig lustán pihegő swingerei hirtelen életre kelnek, és az elektromos kapásjelzők vad csipogása felkorbácsolja az eseménytelen délutánt. Én eközben tesztelgetem a többi SBS csalit, és meglepetten tapasztalom, hogy a lecserélt black squid-re ugyanúgy kapnak a jószágok, csak immár pontyok. Gyönyörű tükröst szákolok, és írom a füzetbe a statisztikát. Nem pihenek, nincs is rá idő, mert a darazsakkal való küzdelem elveszi a maradék energiámat is. Félve pillantok a bekevert method mixre, de megnyugszom. A 30 grammos kosár nem sokat eszik meg, de annál hatásosabb az anyag, és még van egy tartalék ananászos egységcsomag is, úgyhogy, nyugi van.

Hirtelen ötlettől vezérelve az egyik kosárba C2-es fűszeres pasztát rakok. A tesztjeim alapján ez is szépen oldódik, megfelelő csábítási ingert nyújtva a halaknak. Nem hagy nyugodni a kíváncsiság, hogy itt beválik-e? Bevált. Egy közel 6 kilós töves ízlelte meg először, és húzta el füstölősen az ananászos pop-up-pal emelt kis méretű horgot. Imádják. Nagyon jó a nap, puszilgatom a kifogott halakat, féltve kezelem őket, és kíméletesen engedem vissza az összeset. Nőjetek még kicsikéim! Már a második darázscsípést számolom, nyelem rá a kalciumot, de nem nyugszanak. Talán a hadakozás közbeni tóparti csárdás, talán az intenzív csengettyűhang vonzotta át a szemben ülő táborlakókat, akik ingatag közeledése a gáton, és a kezükben megcsillanó üvegcse újabb vicces történéseket sejtet. Már korábban hallottam, hogy fa után kutatva grizzly-ként aprítják az erdőt, de a közeli intenzív reccsenés, mint utóbb kiderült egy négybe tört matchbot volt! Elakadt… Sztorizás közben folyik a nedű, csak szolidan, ők már nem szomjasak. Főleg miután egy kapást követően repült a mobiljuk is, és a búvármentő akció során kortyoltak a tó vizéből is. Könnyem folyik, úgy röhögök! A két rajzfilmbe illő figura a halőrház felé veszi az irányt, újabb gyorsító reményében. A kora estébe átcsapó nap a statisztikánk átvizsgálására buzdít. Micsoda? Majdnem elértük az egy mázsa összfogást! Ez nem semmi. Lázban égve latolgatjuk az esélyeinket, hogy esetleg meg tudjuk-e duplázni holnap estig. Majd kiderül, de megvan az újabb cél.

Eközben a karikába hajló medium feeder és a zizegő fék újabb akcióra invitál. Nincs pihenés, indul az esti műszak, és én még ráetetésen gondolkodtam. Szákolás után újabb egyoldalú bokszmeccs kezdődik a bölcsőben. A piros sarokban egy jó erőben lévő 6 kg-os amur pajti, a kék sarokban a csurom vizes hazai játékos. Méltó ellenfél, bár én csak egy közös fényképet szerettem volna, kemény tíz perces küzdelem után csak sikerült.

Visszaengedés után folytatom a stratégiát. Partszéli etetés, küldök be némi SBS-es tigrismogyorós bojlit is, gondoltam cserélem a botokat, élesítem a csipogókat, akasztom a swingereket. Az éj sötét lesz, és tele izgalommal, szerelésre nincs idő. Páros fárasztás indul a lenyugvó nap fényénél. A nap legnagyobb hala kerül horogra egy közel tíz kilós amur személyében. Együtt pózolunk a kis tesójával, amely az 5 kilót súrolja. Indulhat a horgász selfie, én csak úgy hívom: halfie…

A pattogó tűz mellett majszolom a frissen grillezett kolbászokat. Lenyugodtak a kedélyek, alábbhagyott a mozgás az eddig mozgalmas partszéli helyeken. Talán elindultak bandázni kicsit. Az észrevétel jogosnak tűnik, mivel barátom nyíltabb vízen pihenő szerelékei felváltva sülnek el, kiegyenlítve ezzel a kettőnk közti verseny mérlegét. Kis pihegés után újra felveszem a harcot, C2-vel pasztázom a tigrismogyorós bojlit, a másikon marad a black squid pop up, a kosárban szintén paszta. A nyugodt várakozás meghozza gyümölcsét. Érkeznek sorban a szebbnél szebb pontyok, úgy látszik éjjel ők az aktívabbak partközelben. Az éjjeli őrség személyemben egytagúvá vált, és kitart hajnalig. Norbi a sátorban pihen, ezt kihasználva reggelig húzom a halakat, kisebb előnyre téve így szert. Mindent összevetve, mire felkelt a nap, közel másfél mázsa volt az összesítés szerint. Nagy az öröm, közel a cél. Elbattyogtam a reggeli kávénkért, mire visszaértem egy kazalnyi darázs már a táborunk körül döngicsélt. De jó! Ekkor szereztem a harmadik csípést! Próbáltam megmenteni a csokis croissant…

Eközben a helyi fiatal erő építi a lépcsőt a partoldalon. Felvillannak emlékeimben a múltkori kínos "perecelés" képei, ugyanis leegyszerűsítve az útvonalat cuccokkal együtt sikerült olyat esnem, hogy taps és nevetés kísérte a sporttársak körében. Most mi van? Én így jövök le…

A száraz meleg délelőtt nem sok eseményt nyújtott, az apróbb kárászok játszottak csak az ananászos mini bojlival. Kezdtem aggódni, hogy nem érjük el a kitűzött célt. Kezdődött a variálás. Felbontottam a másik Z-Code-os All in Flumino Boxot, amely kimondottan a vízközi horgászathoz készült. Apró, kis színes lebegő szemcsék vannak az etetőanyagban, és a hozzá adott groundbait mixer intenzív illatával máris elkészült az újabb bevetés alapja. Hosszabb előke, kiemelt horog, frankfurti kolbászos 10 mm-es pop up, rá pár csepp aroma az említett csomagból, és kész is. Megindultak, jöttek és jöttek! Jót tett a frissítés, és az agyalás a módszer megváltoztatásán. Késő délutánra már készítettük a képzeletbeli pezsgőt. Elértük a két mázsát! Hatalmas öröm, és diadalittas érzelmi hullám közepette rendszerezni kezdtük a dolgainkat, lassan indulni kell haza. Átfut rajtam a gondolat, hogy ráhúzunk még tizenkét órát. Huszonegyre lapot, de a megérkező váltás a lefoglalt helyre máris csírájában fojtja el az álmodozást. Büszkén meséljük az eredményeinket, jókat nevetve a történteken. Az érdeklődő sporik vállveregetve búcsúznak: - "Legközelebb aztán meglegyen a három mázsa!" "Meg lesz főnök!" – válaszolom – "Addig is görbüljön!"

Mögöttem porfelhő, testemben a fáradság meleg érzése, fejemben a kavargó gondolatok. Már most azon töröm a fejem mi lesz a következő cél, és milyen SBS finomságokat vigyek magammal. Hamarosan kiderül…