Wenhardt Dániel

SBS Carp Saving Team

0

Ebben a cikkben két rövid horgásztúra tapasztalatairól és eredményeiről szeretnék nektek beszámolni. Szeretném veletek megosztani, hogy hogyan alkalmaztam az SBS termékeit, amelyeknek köszönhetően életem talán eddigi legsikeresebb túráit tudhatom magam mögött.

Az első túrára augusztus első hétvégéjén került sor. A horgászat apropóját az adta, hogy a hosszú kánikula után erre a hétvégére hidegfrontot ígértek a meteorológusok erős széllel és némi esővel. Pár nappal az indulás előtt elkészítettem az etetésre szánt magokat, 3-4 kg tigrismogyoróhoz némi kukoricát kevertem. A magokat 2 napig áztattam, majd a kukoricát kb. 2 órán keresztül, a tigrismogyorót pedig 30-40 percig főztem. A főzés után a tigrismogyoróra porcukrot öntöttem, a kukoricára pedig frankfurti kolbászos CSL Groundbait Mixer került, amelyhez N-butyric acid-et (vajsav) csepegtettem, körülbelül 15-20 cseppet. Ezt az áztatólevet pár nappal a főzés előtt találtam ki és nagyon bíztam benne, hogy jól fog működni. Pénteken délután 16 órakor érkeztem a horgászhelyre, amely a tó a délnyugati sarkában található. Azért ezt a helyet választottam, mert erős északi szelet jósoltak, így bíztam benne, hogy a tó ezen sarkába fújja majd a szél a vízben található természetes táplálékokat, amelyet remélhetőleg a pontyok is követnek majd. 

A piros kör jelzi az általam legjobbnak vélt helyet ilyen időjárás esetén

Gyors táborállítás után már indultam is bójázni és etetni. A helykereséssel nem volt nehéz dolgom, hiszen a tó közepénél található egy vas cső a vízben. Ehhez régebben a kíméleti terület kezdetét jelző kötél volt rögzítve, de azóta ezt a kötelet lejjebb vitték, viszont a vas csövet nem tudták kiszedni. Ezt nem is bánom, hiszen az idők során a csövön rengeteg kis kagyló telepedett meg, amelyekből a pontyok előszeretettel szoktak csipegetni. Éppen ezért, ezzel a vascsővel egy vonalban helyeztem el a bójámat és az etetésemet úgy alakítottam ki, hogy egy etető csíkot képeztem a bója és a cső között. Az alapozó etetéshez 1-2 kiló magmixet és kb. negyed kiló bojlit használtam. A magmix az előzőekben említett 2 fajta magot tartalmazta, a bojlit pedig két napra „bepácoltam” M1-es spod juice és M1-es dip keverékébe és így került bevetésre. A horog mellé először ebből a pácolt bojliból fűztem fel egyet.

Így nézett ki az etetésre szánt magmix…

…és a pácolt bojli

Úgy éreztem, hogy mindent megtettem, így bizakodóan vártam az éjszakát. Sajnos csak éjfélig tudtam horgászni, mert annyira felerősödött a szél, hogy egyszerűen nem tudtam bedobni. Így sem volt okom a panaszra, mert négy kapásom volt éjfélig, ebből három hal lett meg. Az első hal egy meglepetés vendég volt, egy harcsa személyében, a második egy kisebb amur és a harmadik pedig egy gyönyörű tőponty.

Nem a legnagyobb, de gyönyörű, egészséges és csak ez számít!

A negyedik hal, amelyik elment, egy amur volt. Ejtős kapással jelentkezett és bevágás után jött kifelé, viszont ahogy megérezte a part közelségét, azonnal megfordult és a fejlámpám fényénél láttam, ahogy a hatalmas farkúszójával csap egyet, amikor kipattant a horog a szájából. Amikor megnéztem a horgot, minden világossá vált, ugyanis szinte teljesen kiegyenesedett! Soha nem fogom megtudni, hogy mekkora volt, de a farkúszójából ítélve nem lehetett kicsi.

Így már minden érthető

Mind a négy halnak a pácolt frankfurti kolbászos bojli tetszett meg, ezért a szombati napot is ezzel a golyóval indítottam. A délelőtt rengeteg kísérletezéssel telt, mert sok kapásom volt, viszont egyik hal sem lett meg. Miután megemeltem a botot már nem is volt rajta semmi, így elkezdtem variálni az előke hosszán, a csali és a horog öble közti távolságon, a horog méretén, de nem történt változás. Füstölős kapás, aztán semmi! Délután kisütött a nap és megszűntek a kapások is, ezért elkezdtem kísérletezni a csalikkal. Idő közben öcsém, Levente is csatlakozott hozzám pár órára. Éppen az éjszaka és a délelőtt történéseit meséltem neki, amikor erőteljes húzós kapásra lettünk figyelmesek. Próbálkozásomat végre siker koronázta! Miután megemeltem a botot az eddigiekkel ellentétben hihetetlen ellenállást éreztem, és mintha mi sem történt volna, elemi erővel ment tovább a hal. Végül sikerült megfordítanom, de ugyanúgy küzdött tovább. Jó húsz percbe telt, mire kiért a part közelébe, ahol még 5-10 perces kemény küzdelem után adta csak meg magát. Miután kivettem a horgot a szájából jól átnéztem a halat és az egyik oldalán található jellegzetes ismertetőjegyéről rögtön megismertem, őt fogtam meg 3 héttel ezelőtt. Akkor 17,70 kg-ot nyomott, most pedig 17,50 kg-mal mérlegeltük. Kicsit fogyott, viszont örömmel láttam, hogy most sokkal erősebb és egészségesebb volt, hiszen azok a sérülései, amelyeket három hete alaposan lefertőtlenítettem mostanra teljesen begyógyultak. Határtalan volt az örömöm, hiszen az egyéni rekordomat sikerült újra megfogni, ráadásul ez a második vagy harmadik legnagyobb ponty a tóban!

Másodszorra tarthattam kezemben ezt a gyönyörű, erőtől duzzadó tőpontyot!

Számomra ez az egyik legszebb pillanat a pontyhorgászatban!

A horog mellé egy háromnegyed szem 18 mm-es Ace Lobworm ízesítésű bojlit fűztem fel, amelyet egy fél szem squid & octopus-os fluro pop up-pal könnyítettem ki. Ez a csali kombináció tetszett meg ennek a gyönyörű pontynak.

Így néz ki a nyerő csali kombináció az akváriumban

A hétvége további részében a nagyobb pontyok elkerültek, viszont a kisebb pontyok szerencsére nem hagytak unatkozni. Vasárnap délelőtt ismét lejött hozzám öcsém, hogy segítsen pakolni. Épp egy olyan időszakban érkezett, amikor 30 percenként volt kapás, így neki is sikerült néhány gyönyörű pontyot partra kényszerítenie.

Pakolás közben érkezett ez a gyönyörű, erőtől duzzadó nyurgaponty is

Összefoglalva a mindössze 40 órás túrámat egy nagyon eredményes és mozgalmas pecát tudhatok magam mögött, amelyet az is bizonyít, hogy összességében több halat sikerült fognom 1 bottal, mint az előző írásomban említett 96 órás versenyen 2 bottal! Ebből is látszik, hogy mennyit számít egy jó csali, egy jó hely és persze a megfelelő időjárás. Visszagondolva azt hittem, hogy ezt az eredményt nem mostanában sikerül majd űberelnem ezen a tavon. Tévedtem, ugyanis két hétre rá ismét ellátogattam erre a horgászhelyre, de ezúttal öcsém és édesapám is velem tartott. Tekintettel arra, hogy öcsém és én 1-1 bottal apa pedig két bottal fog horgászni két bóját helyeztem el a vízben. A taktika nem változott, ugyanúgy a vascsővel egy vonalba helyeztem el a bójákat. Az etetésre szánt csalikat úgy készítettem el, ahogy az előző túrára, annyi különbséggel, hogy most három ízvilággal készültünk. Én squid & octopus-os bojlit használtam melyet Ace Lobworm-os spod juice-ba áztattam, apa az egyik botjára squid & octopus and strawberry jam ízesítésű bojlit a másikra pedig öcsémmel együtt frankfurti kolbászos golyót használtak. A kukoricát ugyan úgy készítettem el, ahogy az előzőekben említettem. Természetesen a CSL Groundbait Mixert a bojlihoz illő ízesítésben használtam, így a frankfurti kolbászos bojlihoz frankfurti kolbászos CSL Grundbait Mixert, a squid & octopus-os és a squid & octopus and strawberry jam-es etetésre pedig strawberry jam-es CSL-t használtam.

Az áztató léhez használt adalékok

Először mind a 4 boton különböző ízesítésű és típusú csalival próbálkoztunk. Levi botjára érkezett az első hal egy 4,15 kg-os tőponty személyében, aztán nem sokra rá ismét kapása volt, ezúttal egy hibátlan amur volt a horgon. A horogcsali egy szem 20 mm-es frankfurti kolbászos bojli volt, amelyet a horgászat előtt pár nappal M1-es dip és pár csepp N-Butyric Acid keverékébe áztattam be.

Levi először egy 4,15 kg-os tőpontyot…

… majd egy hibátlan amurt fogott!

Levinek folyamatosan jöttek a kisebb pontyok, míg nekem meg apának csak elvétve csúszott be 1-1 ponty, ezért éjszakára apa is ezt a bojlit vetette be az egyik botján. Ennek a döntésnek köszönhetően szerencsére egy igen mozgalmas éjszaka következett! Éjfélig 1-2 óránként, éjfél után pedig félóránként volt kapás erre a csalira! Számos 4-5 kilógrammos hihetetlen erővel küzdő pontyon kívül két gyönyörű amurt is sikerült szákba terelni.

Az egyik egy 10,10 kg-os…

... a másik pedig egy 8,35 kg-os torpedó volt

Ennyi gyönyörű hal után nem volt kérdés, hogy a többi boton is ezzel a pácolt, kolbászos bojlival fogunk csalizni. Sokat nem kellet várni, bedobás után nem sokkal erős húzós kapásra lettem figyelmes, amelyet egy gyönyörű 5,20 kg-os nyurga ponty okozott.

5,20 kg-ot nyomott a túránk szépségdíjas pontya

A hibátlan nyurga ponty után még rengeteg 3-5 kg közötti halat sikerült fognunk. Lenyűgöző erővel küzdött az összes hal, ilyet én még soha nem tapasztaltam!  Hihetetlenül jó erőben voltak és mindegyik egytől egyig kicsattant az egészségtől!

Íme néhány csodás ponty:

Ennyire szeretjük őket!!!

Estefelé megérkeztek az amurok is az etetésünkre és sikerült is kifogni közülük pár szebb példányt. Először Levinek, majd apának sikerült kifognia egy-egy gyönyörű ezüstös testű torpedót.

Levente gyönyörű amurja! Teljes mértékben az ő érdeme, én csak segítettem neki megtartani!

Sötétedés után pár órára megálltak a halak, így tudtunk kicsit aludni. Körülbelül 23 órakor tértek vissza az etetésünkre és innentől kezdve szerencsére nem sok nyugalmunk volt! Az éjszaka legnagyobbja egy 9,3 kg-os amur volt, ami az én botomra érkezett. Szerintem életem eddigi legerősebb amurját fogtam meg, nagyon sokáig küzdött, szuper élmény volt!

Gyönyörű, hosszú és rendkívül erős volt ez az amur!

Vasárnap délelőtt ért véget a 48 órás túránk. A 48 óra alatt közel 150 kg halat sikerült pontymatracra fektetni, nagyon boldogok voltunk hiszen eddig még soha nem fogtunk ennyi halat ezen a tavon! Szinte az összes halat a már említett pácolt frankfurti kolbászos bojlival fogtuk.

A nyerő csali!

Amiről még nem esett szó az az, hogy naponta 2-szer, reggel és este szórtam be „nagyobb mennyiségű” magmixet (ez alkalmanként mindössze 1-2 kg-ot jelentett bójánként) és minden kapás után egy marék bojlit dobócsöveztem be az etetésre.

Összefoglalva két nagyon sikeres és tanulságos túrát tudhatok magam mögött, amelyet véleményem szerint 80%-ban a helyesen elkészített csaliknak köszönhetek. Az SBS rendkívül széles termékpalettájának köszönhetően a különböző variációk számának csak a képzelet szabhat határt! Éppen ezért mindenkit arra buzdítok, hogy kísérletezzen, próbáljon ki újabb és újabb dolgokat, mert előbb utóbb sikerrel jár és megérkezik az a bizonyos nagy fogás! Mindenkinek bátran ajánlom az előzőekben említett áztatóleveket! Fontos, hogy az N-Butyric-kal óvatosan bánjunk, mert ha túl sokat használunk belőle akár taszító hatást is kiválthatunk vele viszont ha megfelelően alkalmazzuk sok vidám percet okozhat nekünk!

Minden kedves horgásztársamnak legalább ilyen sikereket kívánok az SBS csalijaival!

Írta: Wenhardt Dániel