Egy tó, melyben páratlan rejtett kincsek lakoznak. Egy környezet, melynek meseszép adottságai vannak. Egy hely, ahol a természet minden éjszaka életre kel. Ezt hívják úgy, hogy Zalacsány!

5-6 évvel ezelőtt ismertem meg a Zalacsányi Víztározót, amikor 3 napot töltöttünk el családommal ezen a gyönyörű helyen. Az akkori élmény és látvány belopta magát a szívembe, ezért biztos volt, hogy még visszatérünk. Erre a visszatérésre 2023. november 4-én került sor. Reggeli érkezést követően néhány mondatot váltottam a halőrrel, aki nagyon rendes és segítőkész volt. Úgy voltam vele, hogy mindegy milyen időjárási körülmények, milyen tényezők fogják befolyásolni az elkövetkezendő 3 napot, én akkor is a fejben előre eltervezett stratégia mellett kitartok.

Az 1-es faházat foglaltam el, még sosem horgásztam ezen a helyen. Tőlem jobbra volt megtalálható a gát, és az ezzel járó mélyebb víz is.

Átlagosan 3-4 méter között van a vízmélység ezen a területen. Partról dobható radar segítségével feltérképeztem a szektort, de semmi említésre méltó törést, vagy esetleg púpot nem találtam. Ezen információk tudatában úgy döntöttem, hogy etetőrakéta segítségével kialakítok egy etetést 40 méteren 3.3 méteres vízmélységben, és azt fogom meghorgászni. Az egyik bottal rápróbáltam az etetésre, míg a másikat etetőhajó segítségével behúztam a gát közelébe, 1 szem 24mm-es M1 wafterssal. Ahogy sejtettem, a gát adta az első halat, ugyanis nem sokkal sötétedés után meg is jött az első jelentkező, egy 15.10 kg-os tükör ponty személyében. Mérlegelés és fotó után újra töltöttem az etetőhajót és ment is vissza. 5 szem oldódó fokhagymás, valamint 5 szem oldódó frankfurti kolbász ízesítésű bojlit tettem a csali mellé. Ezután csend következett, ezért én is visszavonultam a faházba, és egy forró tea mellett megvacsoráztam, majd lepihentem. Éjjel negyed 3-kor egy szem csippanásra keltem. Úgy voltam vele, hogy megnézem hátha egy amurral lesz dolgom, azonban ha téves riasztás, akkor is legalább lefrissítem a botokat. A megérzésem jónak bizonyult, hiszen mire a bothoz értem már ejtette a swingert. 10 perc fárasztást követően megmutatta magát a hal. Egy nagyon szép, hosszú, vaskos amúrral küzdöttem, de sajnos vesztesként kerültem ki a csatából. Közvetlenül a stég mellett beleúszott valamibe, ami elvágta a damilom. Nem sok időm volt bosszankodni, ugyanis miközben azt próbáltam kideríteni, hogy mi történhetett, a másik boton egy húzós kapással jelentkezett egy újabb tükör ponty, mely meghaladta a 11 kg-ot.

A hal visszaengedése után mindkét botomat az etetésre dobtam vissza, ahonnan az amurt sikerült megakasztanom. Közben megérkezett a hideg front, ami rengeteg esőt ígért. Éjszaka 3 óra után pár perccel felspannolva tértem vissza a házikóba, ergo nem tudtam egyből visszaaludni. Kikészítettem az ajtó mellé az esőkabátot, majd átpörgettem a social mediat és újfent öltöznem kellett, hiszen ismételten elsült a citrom-narancs pop up. Egy nem túl nagy, de annál szebb 7-8 kg körüli pontyot fáraszthattam a zalai dombok között. A szakadó eső roppant mód megnehezítette a pva bag-es horgászatomat, de valahogy azért sikerült megoldanom.

Etetni kétféle bojlit vittem magammal: oldódó fokhagymás, valamint oldódó frankfurti kolbász ízesítésűt.

Az etetésen kizárólag pva bag-es módszerrel próbálkoztam. Csalizni a citrom-narancs, valamint az ananászos pop up-ot használtam, kiegészítve a hozzá tartozó liquiddel, valamint natural pellettel. Nagyon jól működött egyébként mindkettő, gyönyörű halakat sikerült fogni.

Másnap délelőtt folyamán csatlakozott testvérem is hozzám, aki remek fotós, ezért pompás képeket csinál horgászataink alkalmával. Érdemes pár órára felfüggeszteni a horgászatot, és megcsodálni a természetet, ami az embert körbeveszi.

A víztározó egy erdő lábánál fekszik, dombok között megbújva. A rengetegben egy hangulatos túraútvonal is rejtőzik, ezért kirándulni is célszerű a tó körül.

Éjszaka rókával, sünivel, szarvassal de még vaddisznóval is találkozhatunk a faház körül, amitől különösképp izgalmassá és élménydússá válik az a pár nap, ami alatt szeretett hobbinknak hódolunk. Kora délután érkezett az első tükörponty az etetésről, mely ismét a citrom-narancs pop up-ra csábult el.

Ezt követte még három másik kisebb társa a délutáni órákban, végül lebukott a nap a látómezőn. Este 6 óra tájt egy különös, nagyon erős vörös fényre lettünk figyelmesek az égbolton. A stégről csodálhattuk meg a sarki fényt, mely vörösre festette az erdőt, és ezzel együtt a vizet is.

Testvérem nyomban felállította a fényképezőt a horgászbotok mellett, és lencsevégre kapta a ritka jelenséget. Ki tudja, vajon lesz még alkalom horgászat közben sarki fényt fotózni? Hihetetlen látványban volt részünk az biztos, melyet valószínűleg sosem feledünk. Az éjszaka kapás nélkül telt, de az erdő újfent megelevenedett. Éjjel 4 óra után pár perccel arra ébredtem, hogy egy vaddisznó szaglászta végig a faház környékét. Reggel 6 óra környékén frissítettem a végszerelékeket, etetőrakétával dobtam néhányat és nem sokkal 7 óra után megérkezett az első tőponty.

Gyors fárasztást követően visszanyerte szabadságát, majd 10 óra előtt egy ejtős kapásra lettünk figyelmesek. Az ejtős kapás tudtam mit jelent. Felemeltem a botot és megkezdődött az amur fárasztása. Másodjára már tisztában voltam vele, hogy merre nem engedhetem a halat, ezért szákba tereltem az impozáns torpedót. Hibátlan, egészségtől kicsattanó, 12 kg-ot meghaladó amurt sikerült fogni, mely november első hetében igazán nagy öröm.

A halat visszaengedve kitekertem a másik végszereléket is, és a gáton keresztül elsétáltunk reggelizni. A szakács és a személyzet is nagyon rendes, ezért egy 15 perces beszélgetés után egy VIP reggelit kaptunk, melyet nagyon megköszöntünk, valamint még egy kávét elfogyasztottunk visszafelé a séta közben. Különös hangulata van a reggeli sétáknak a gáti oldalon, hiszen a festői táj teljesen magával ragadja az embert, és talán sosem ereszti.

Összegzésképpen elmondható, hogy nagyon jól működött a pva bag-es módszer ezen a tavon is, és a jövő évben tökéletesre fejlesztem ezt a technikát. Az SBS citrom-narancs pop up-ja többször bizonyította már fogósságát a lehűlő vizekben, most sem volt másképp. Számomra az is kezd egyértelművé válni, hogy az intenzíven horgászott bojlis tavakon sokkal eredményesebbek lehetünk 10-12-es méretű horgokkal. Elsőre abszurdumnak tűnhet ez a méret bojlizáshoz, de ajánlom mindenkinek hogy próbálja ki, mert meglepő eredményeket lehet vele elérni. Az SBS csalijai jelesre vizsgáztak, és a jövő évben visszatérek Zalacsányba, és más taktikával, de mindenképpen SBS termékekkel üldözőbe veszem a tó hatalmas öreg harcosait.

Veszprém, 2023.11.18