Wenhardt Dániel

SBS Carp Saving Team

7

2013. június 24-től került megrendezésre a Pogányi tavon a 96 órás, egyesületi nagyhalfogó verseny. A 12,5 hektáros horgásztó medre iszapos, azonban a tavalyi évben elkezdett mikrobiális kezelésnek és a tóba áramló forrásoknak köszönhetően a víz minősége és tisztasága rohamos javulást mutat. Talán ennek is köszönhető, hogy az eddig elveszettnek hitt nagyobb pontyoknak és amuroknak az idei évben megjött az étvágya! Azért is szeretek ezen a vízen horgászni, mert ezek a nagy halak biztos, hogy ebben a tóban nőttek meg ekkorára. Mivel nincs benne sok nagy hal, ezért nagy kihívás őket horogra csalni és éppen ez az egyik oka annak, hogy ezen a vízen töltöm a legtöbb időt. Ez a tó egy igen nehéz pálya! Itt nem lehet unatkozni, állandóan újabb és újabb megoldásokon jár az eszem, amitől még sikeresebb lehetek és ebben óriási segítségemre vannak az SBS csalijai!

A tó kiismerése mindig nagy fejtörést okoz

Minőségi csalikkal egy élmény a bojlizás!

A verseny június 24-én délelőtt 10 órakor kezdődött, viszont nekem már egy héttel előtte elkezdődött a nyári szünet, ezért már 19-én, szerdán lementem egy napra „edzeni”. A tó mindössze 5 percre van a házunktól, ezért még a reggeli kómából fel sem ébredtem, már a csónakban ültem az etetésre szánt csalikkal. A várakozásaimat felülmúlta ez a nap, mert több kisebb pontyon kívül egy 8,5kg-os amurt is sikerült a pontymatracra fektetni.

Ez a hibátlan amur egy szem oldódó M1-es bojlira csábult el

Számomra nagyon fontos a halakkal való kíméletes bánásmód!!!

Viszlát uszonyos barátom, remélem még találkozunk!

A sikertől felbuzdulva csütörtökön a 2 napja ázó tigrismogyorót és kukoricát megfőztem. A kukoricát egészen addig főztem, amíg a szemek elkezdtek szétrepedni, a tigrismogyorót pedig a forrástól számítva 1-1,5 órán keresztül, majd miután kihűlt, leöntöttem The Gold Treasure-rel.

Eddig bírtam horgászat nélkül! Péntek délután fogtam magam és leköltöztem a tópartra. Azon a héten rendkívüli kánikula ellenére szépen jöttek a halak! Pénteken csak délután 16 óra környékén kezdtem el horgászni és mivel spóroltam a bojlival, nehogy pont a verseny felénél fogyjon el, ezért az etetést csupán néhány marék kukoricával és pár szem M1-es bojlival oldottam meg. A kukoricát M1-es Spod Juice-zal locsoltam le. Az eredmény meglepő volt. Körülbelül este 20 óra tájban egy-két csippanásra lettem figyelmes. Erre még nem vágtam be mert, azt hittem, hogy csak egy beleúszás volt. Miután elfordultam, a hal elemi erővel iramodott meg a csalimmal. A bevágást követően éreztem, hogy első halnak nagyon jó lesz. Egyedül voltam, a környéken nem volt sehol senki, ezért a fárasztás kissé tovább tartott, mint általában, hiszen egy 8 kg feletti amur volt a horgon, amely kétszer is kiugrott a merítőből. A harmadik merítés végre sikeres volt, és amikor kiemeltem a vízből nem hittem a szememnek. Az első hal rögtön egy 8 kg feletti amur! A mérlegelésnél pont megjelentek apáék, ezért kép is készült erről a gyönyörű torpedóról.

A csali egy szem 20mm-es süllyedő SBS strawberry jam ízesítésű bojli volt

Ha amurt fogok, mindig nagyon figyelek a visszaengedésnél, mert ez a hal a fárasztás során a végletekig küzd és annyira elfárad, hogy ha csak simán becsúsztatjuk a pontymatracról a vízbe, lehet, hogy meg is hal! Sajnos sokszor hallottam már hasonló történeteket. Nagyon szomorú dolgok ezek, hiszen nem olyan sok az az öt perc, amíg az a végletekig elfáradt amur magához tér! Nincs is jobb érzés annál, amikor fogod a halat és próbálsz minél több vizet a kopoltyújába áramoltatni, majd mint egy torpedó megindul és elúszik! Várjuk meg míg a hal észhez tér és el akar úszni! Vigyázzunk a halakra, elsősorban azért mert ők is élőlények és éreznek, másodsorban azért, hogy másoknak is akkora örömöt okozzon a kifogásuk, mint nekünk!

Számomra a halak épsége az első!

A következő két napban is még nagyon nagy meleg volt. Szombaton is és vasárnap is jöttek a kisebb pontyok sorban, aztán hétfőn elkezdődött a verseny és vele együtt a nagyon erős hidegfront és a vele járó szél és eső is. Egy-két nap alatt erősen visszaesett a hőmérséklet, a korábbi 33-35 C° helyett hirtelen 15-20 C° volt a vízparton! Ez nagyon rossz hatással volt a halak kapókedvére. Az egyetlen jó dolognak az eső bizonyult, hiszen amíg a többiek behúzódtak sátraikba, addig apa meg én résen voltunk, és sikerült partra kényszeríteni néhány szebb példányt! Ezen a napon az esőben még jött több ponty is, de a következő napokban már csak elvétve sikerült fogni egyet-egyet, az amurok viszont beindultak!

Apa és a  verseny első hala egy 6,3 kg-os amur volt

Apa szép fogása után öcsémnek is jött egy 5,8 kg-os. Bár nem sikerült nagy mennyiségű halat fogni és nem voltak a legnagyobbak, de az első nap csak mi fogtunk halat, így ez igazán jó eredménynek számított! Két féle ízzel készültünk a versenyre, az egyik az Eurostar termékcsaládból a Squid Octopus & Strawberry Jam, a másik pedig a Premium termékcsaládból az elmaradhatatlan M1-es. Koncentrált etetést alkalmaztunk minden bójánál, ami kukoricából, tigrismogyoróból és bojliból állt. Az M1-es etetést hozzáillő Spod Juice-zal locsoltuk le, a Squid Octopus & Strawberry Jam-es etetést pedig Corn Steep Liquor-rel.

Az M1-es …

… és a Squid Octopus & Strawberry Jam-es etetés összetevői

Kedden egész nap erős szél fújt, ezért nagyon szenvedtünk. Egész nap egy-két halat sikerült csak partra kényszeríteni, nem voltak étvágyuknál akár mivel is próbálkoztunk! Estefelé 19 óra tájban egy varázsütésre elállt a szél és kisütött a nap. Erre gyorsan reagált egy amurcsapat és elkezdődött a verseny legmozgalmasabb pár órája!

A verseny legnagyobb hala ez a 14,60 kg-os hibátlan amur volt ami édesapám botjára érkezett

Apa nem bírt magával. Új rekordja után rögtön egy 8 kg felettit is fogott

Sötétedés után nekem is jött egy csodálatos 9,3 kg-os torpedó

Az amurok folyamatosan jöttek, de a pontyok elkerültek minket. A vicces az volt, hogy a botok sorban a legszélső bottól indulva egymás után füstöltek el! Látszott, hogy pillanatok alatt felporszívózták az etetést és már tovább is álltak. Ezért másnap reggel nagyobb mennyiséget etettünk a szokásosnál, mert tudtuk, hogy egy ekkora halakból álló amurcsapat nem sok mindent hagyott ott! A rendkívül erős szél még szerdán is fújt, viszont néha-néha a nap is kisütött. A nappali órák ismét csöndesen teltek, próbáltunk változtatni az etetésen, a csalin, az előkén, de nem akartak enni a halak. Aztán este megint elállt a szél és megérkeztek az amurok. Öcsémnek sikerült is megdöntenie az egyéni rekordját egy 8,46 kg-os amurral!

Öcsém új egyéni rekordja

Ezen az örömteli fogáson túl sikerült még pár amurt partra kényszeríteni. A legtöbb halat adó csali a Squid Octopus & Strawberry Jam ízesítésű süllyedő bojli volt egy szem 16 mm-es Strawberry Jam Fluro Pop Up-pal kikönnyítve.

A legtöbb halat adó csali

Természetesen az M1-es is adott halat, én például neki köszönhettem a 9,3 kg-os amuromat. Az utolsó két napban is ez volt a tendencia, nappal szinte semmi este és éjjel pedig „amurdömping”.

Gyönyörű naplementékben volt részünk a frontos időben

Engem nem hagyott nyugodni az, hogy egyszerűen nem tudunk pontyot fogni, ezért az egyik botommal keresőhorgászatba kezdtem, hátha így sikerül elcsípni néhányat, ha már az etetésekről nem jelentkezik egy sem. Próbálkozásomat siker koronázta, igaz nem voltak nagyok, de végre pontyok akadtak a horgomra!

A Phaze1-es Wafters adta szinte az összes pontyot

A végszerelékekről még nem esett szó. Kétféle végszereléket használtunk, az egyik a PB Products-nak az oldalólmos szereléke, ami ha elszakad, a főzsinór nem csak az ólmot hagyja el hanem a leadcore-t is! A másik pedig a nagy kedvencem, az in-line ólmos szerelék. Mindkettőt én kötöttem a PB Downforce leadcorejából. Az előkéket viszonylag hosszúra kötöttem a nagy iszap miatt. Előkezsinórnak PB Armabraid-et használtam, a horog pedig PB Anti eject 4-es méretű volt. Ezen a túrán kipróbáltam még a Gardner Mugga horgát is. A tapasztalatom minden terméknél rendkívül pozitív volt, mindkét horog nagyon jól akadt, halvesztésünk szinte alig volt! A leadcore és az előke is ötösre vizsgázott!

Az előkéket kb. 20-30cm-esre kötöttem a nagy iszap miatt)

Az előkekötéshez szükséges eszközök

A hajszálelőkére 2 féle csalikombináció került. Az egyik a hóember csalizási mód volt, a másik pedig egy szem süllyedő vagy wafters bojli. A frontos időben a halak a kisebb méretű csalikat vették fel szívesebben. Minél nagyobb csalit raktunk fel, annál kevesebb kapásunk volt, ráadásul a halak mérete is csökkent. Én például a 9,3 kg-os amuromat egy szem süllyedő 20 mm-es M1-es bojlival fogtam, amit még egy kicsit meg is faragtam. Az etetésre szánt bojlik nagy részét is félbetörtük.

Nem említettem még, hogy az M1-es etetésre szórt bojlik kb. háromnegyede Bio bojli volt. Most először próbáltam ki az SBS Bio bojlit de nem utoljára!

Nagyon jól működött az SBS Bio Premium bojlia

Az illatán és az állagán is látszik, hogy igazi minőségi bojliról van szó

Az utolsó éjszakán öcsémnek sikerült fognia még 2 amurt, az egyik 4 kg-os, a másik pedig 8 kg-os volt. Aztán jött a reggel és a verseny vége. Kettős érzések kavarogtak bennem, örültem, mert jól sikerült a verseny a halak kapókedvéhez képest, másrészt pedig csalódott voltam, hiszen a pontyok pár 2-3 kg-os kivételével elkerültek minket. Ennek az okára még nem teljesen tudtam rájönni, talán az időjárás mellet a magyarázat az amurokban rejlik, de ezt még ezen a nyáron kiderítem az tuti és megírom a tapasztalataimat! Természetesen gondolataim vannak, hogy mi lehet az ok, de biztosra szeretnék menni, ezért nem írtam még meg ebben a cikkben! Félreértések elkerülése végett, én nagyon szeretem az amurokat, hiszen nagyon nagy élmény a fárasztásuk, csak maga a tény bosszant, hogy pontyot nem nagyon fogtunk! De most visszakanyarodok a versenyhez, mert az eredményhirdetést követően örömteli pillanatok következtek! A verseny célja a legnagyobb hal kifogása volt. Ebben a kategóriában van első, második és harmadik helyezett. A legtöbb hal kifogója is kap egy érmet, viszont ebben a kategóriában nincs második, harmadik helyezett, illetve van még ifi kategória is.

Még mielőtt rátérnék a végeredményre, szeretnék pár szót ejteni mindenkori csapattársamról, Szorre Patrikról, aki ezen a versenyen külön indult, mert én a családommal vettem részt a versenyen! Ennek ellenére ugyanúgy megbeszéltünk mindent, mégiscsak csapattársak vagyunk! Patrik a tó másik oldalán horgászott, szembe velünk egy kis öbölben. Őt nem kerülték el a pontyok, sikerült is fognia 2 db gyönyörű 10 kg feletti tükörpontyot! Az egyik 13 kg a másik pedig 12,80 kg volt. Mindkét halat Strawberry Jam-es etetésén fogta, az egyiket egy szem megfaragott 20 mm-es M1-es bojlival, a másikat pedig egy szem 20 mm-es Strawberry Jam-mel.

Ahogy a cikk elején említettem gyönyörű egészséges pontyok élnek a tóban

A nagyrészük még horgot sem látott!

Következzen a végeredmény: A legnagyobb halat édesapám fogta 14,60 kg-os súllyal és ezzel elnyerte az első helyért járó díjat! Az ifi kategóriában én lettem az első és a dobogón szorosan követett öcsém, aki még csak 10 éves, de kitartóan horgászta végig a 96 órás versenyt! A legtöbb halért járó díjat sem hagytuk ki, ezt a kategóriát Patrik nyerte 90,9 kg-os összfogással! A dobogó legtetején minden kategóriában az SBS csalijaival horgászó versenyzők álltak! Nagyon boldogok voltunk az eredménnyel, a sok próbálkozás és kísérletezés meghozta a gyümölcsét!

Családi siker az SBS csalijaival

A dolog érdekessége az, hogy nálunk nem apa fertőzött meg engem a horgászszenvedéllyel, hanem én fertőztem meg őt. Patrikot pedig tavaly invitáltam magammal egy közös bojlizásra, ami az első túrája volt, és azóta alkotunk egy csapatot! Nagyon jó érzés volt látni, hogy azok az emberek is élvezik a bojlizást és sikeresek benne, akik az én horgászmániám által kerültek bele ebbe a csodálatos sportba!

Ezzel a 96 órás versennyel és az előtte lévő napokkal együtt életem eddigi leghosszabb túráját zártam, ami egyben az eddigi legérdekesebb és legtanulságosabb volt számomra! Végezetül minden kedves horgásztársamnak hasonló eredményeket kívánok az SBS csalijaival és ne feledjük: Catch and Release!!!

Írta: Wenhardt Dániel