Számomra egy kérdés van megválaszolva, amikor az évkezdésen gondolkodom. Ez nem más, mint szeretett hobbim helyszíne, ami minden esetben a Móri Ezerjó Horgásztó!
Ahogy már az előző 2 évben, úgy idén is Móron kezdtem meg többnapos bojlis túráimat. Április 26-án munkából érkeztem meg a 9-es sátras állásra, amely a következő napokra tartogatta az élményeit számomra. Körülbelül 19 óra körül foglaltam el az állást, majd este fél 10 mire tábort állítottam, botokat felszereltem, és előkészültem a horgászathoz. Etetőhajómat beélesítettem, és behúztam a szemközti parton lévő fa alá. Vacsorát követően visszavonultam a sátorba, majd felhúztam az órát reggel 5-re. Az éjszakai madárcsicsergés valami fantasztikus, szinte esőerdőben érzi magát az ember, de ennek ellenére hamar álomba szenderültem. Az éjszaka kapás nélkül telt, de nem is bántam, legalább frissen, kipihenten tudtam kezdeni a hétvégét. Reggel frissítettem a botjaim, és egy kávé kíséretében ikertestvérem érkezését vártam. Biztos voltam benne, hogy őt várta az év első hala is, hiszen nagyjából az újra húzást követően 20 percen belül egy húzós kapásra lettünk figyelmesek.

Hamar szembesültem a ténnyel, miszerint tekintélyes ellenféllel van dolgom. A fárasztás első percétől kezdve próbált a tőlem jobbra lévő akadók felé menekülni.

15-20 perces kemény csatát követően sikerült a mellettünk lévő nádas sűrűjéből kifordítani és magunk elé terelni. Mikor megpillantottuk nagy volt az öröm, és testvérem habozás nélkül az első lehetőségnél megmerítette nekem az álomszerű kezdésemet.

Talán a sors műve? Talán az élet ajándéka? Tettem fel magamnak a kérdést, miközben csodáltuk a 20 kg feletti öreg, ráncos tükröst. Mindenesetre külön örömmel töltött el, hogy testvérem is jelen volt, és nem egyedül voltam részese ennek a nem mindennapi évkezdésnek.

Számomra a sikeres halfogás alapja az a hit, amely a szerelékben, csaliban és a helyválasztásban lakozik. Ha ezen három tényező közül valamelyik nem teljesül, akkor újra kell gondolni a dolgainkat, mert valamit nem jól csinálunk.

Mostani túrára kizárólag az M1-es vonalat terveztem, ennek megfelelően a horog mellé M1 wafters, a PVA bag-be M1 pellet került. A horog csalit többször M1-es pasztával bolondítottuk meg, a PVA bag-be pedig minden esetben az M1 liquid került, ezzel is felturbózva a hatást. Etetni egy kicsit eltérő, de fűszeres vonalon maradva fokhagymás bojlira esett a választás, ugyanis ez jól működött az előző túrán is.

A kapástalan időszakokban - ami sajnos ezen a tavon sokszor jellemző - érdemes megcsodálni a természetet és az élővilágot. Le a kalappal az üzemeltető, és a halőrök előtt, hiszen mindig rendezett, tiszta és kifogástalan környezet vár mindenkit, aki üldözőbe veszi az itteni halakat. 

Délután rányitottunk egy üveg whiskyre, és élvezve a napsütést és a nyugalmat, próbáltuk megfejteni az élet nagy dolgait. A következő látogatónk már csak szürkületben érkezett, amit sejtettem, hiszen az éjszaka és a fényváltás mindig eredményt hoz az Ezerjó tavon.

A gyönyörű tőpontyot visszaengedve frissítettem a másik végszereléket is, majd élveztük a látványt, amelyet a naplemente nyújtott.

Amint a Hold cserélt a Nappal, újfent a kapásjelző csippanására lettünk figyelmesek. Várva várt vendégem, egy amur tette tiszteletét.

Másnap reggel korán ébredtünk, és amíg én újra csaliztam, testvérem főzte a kötelező reggeli kávénkat. Reggel 9 óra környékén ismét elsült a balos botom, amely már váratott magára.

Iszonyatos erővel küzdött a hal, de a felszerelés és a türelmem kifogott rajta. Minden esetben teljes odafigyelést igényel a nagy testű halak horgászata! Vigyázzunk rájuk és óvjuk őket, hiszen kezünkben van a döntés, hogy miként bánunk velük!

A horgászat egy másik várva várt apropója az a bátyám által készített „Kuni Power Box” névre keresztelt találmányunk volt, amely a 3 napos tesztelésen tökéletesen tette a dolgát, és a Nap energiáját felhasználva működtettük a hűtő táskát, töltöttük az etetőhajót, telefonokat, fejlámpákat, valamint kedvenc zenéinket is erről hallgattuk.

Összegzésképp egy rendkívül jó hangulatú, sikeres rajtot tudhatok a hátam mögött, amely sokkal jobban alakult, mint azt előre elképzeltem. Az M1-es vonal bitang jól teljesített, és biztos vagyok benne, hogy következő alkalommal is erre építem fel a horgászatot. Mindenkit bíztatnék az inkább kevesebb, de minőségibb etetés szemléletére, ahol tökéletes társunk lesz az SBS teljes palettája, amely, ahogyan a példám is jól mutatja, 20 kg-ot meghaladó kezdethez segíthet hozzá minket!