Steve Howard

SBS szaktanácsadó, a WCC magazin szerkesztője

0

Jó néhány, horgászokkal történt eszmecsere után arra a következtetésre jutottam, hogy a halak kíméletes bánásmódjával kapcsolatban még mindig nincs rend a fejekben. Sok a kérdés ezzel kapcsolatban, de ki tudja a jó választ? Valószínűleg nekem sincs minden felmerülő kérdésre válaszom, de itt az idő, hogy gondolataimat másokkal is megosszam.

Az elsődleges reakcióm a halak kíméletes bánásmódjával kapcsolatban annak a felismerése, hogy ez egy alapvető és fontos téma attól függetlenül, hogy az elmúlt években már elég sokat írtak ebben a témában a kiváló horgászszakírók. Eddig nem írt senki kellő részletességgel ezzel kapcsolatban. Minél mélyebbre ásom magam a témában, annál több ellentmondás merül fel. Egy biztos, hogy erről a témáról sokkal többet is lehetne írni, ha kitérnénk a konkrétumokra és a részletekre. Én, mint régi vágású pontyhorgász, úgy gondolom, hogy alapvető felelősségünk biztosítani, hogy minden egyes, általunk kifogott ponty épségben nyerje vissza a szabadságát. 35 év pontyhorgászattal a hátam mögött – attól függetlenül, hogy nem tartom magam nagy horgász-gurunak – elég sok tapasztalatot szereztem. Ezek alapján talán megoszthatom a gondolataimat másokkal.

A pontyok javarészt hosszú életűek, a legtöbb horgász vágya pedig az, hogy a lehető legnagyobb pontyot fogja - ebből a megközelítésből is nagyon fontos a halakkal való kíméletes bánásmód. Ha azonban még hozzátesszük az írott és íratlan horgászetika által megkövetelt alapelveket is, akkor valóban minden tőlünk telhetőt meg kell tenni ahhoz, hogy minden egyes ponty komolyabb kort, illetve méretet érjen el, egészségük megőrzése mellett. Nem kérdés, hogy egy megcsonkított, deformált, harci sebekkel teli ponty kifogása nem okoz nagy élményt, hiszen fontosabb a halak épsége és szépsége, mint a méretük.

A halak kíméletes bánásmódja kétséget kizáróan több dologból tevődik össze. Ez már hamarabb elkezdődik, mint amikor megérkezünk a vízpartra. Meghatározó az a pillanat, amikor kiválasztjuk a halfogási taktikánkhoz tartozó végszerelék elemeit. Néhány termék sajnos kifejezetten kifogásolható ebből a szempontból, sőt, hogy őszinte legyek, egyenesen veszélyesek! Nyilvánvaló, ha valaki megnevezné ezeket a termékeket, vagy a gyártóikat, akkor hamar a bíróságon találná magát, hacsak nincs valami törvényellenes a gyártásban vagy a termék rendeltetésében. Tehát mivel nem törvényellenes, ezért gyártható, megvásárolható, és használható, ettől azonban még helytelen marad.

Csak a példa kedvéért: elérhetők a piacon olyan „biztonsági kapcsok”, amelyekről sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy biztonságosak. Ennek ellenére továbbra is nagy számban veszik őket a rosszul informált horgászok. Sok-sok horgász használja ezeket a korántsem biztonságos termékeket, eközben fogalmuk sincs a káros hatásukról, a gyártóba tévesen vetett hitük, vagy nagymértékű naivitásuk, illetve tapasztalatlanságuk miatt.

Hosszú listát lehetne írni azokról a termékekről, amiket „biztonságos” címszó alatt árulnak a gyanútlan horgászoknak. A következő dolog a csali kérdése. Sajnálatos módon ezek sem minden esetben felelnek meg a halak védelme szempontjából, akár rövidebb, akár hosszabb távú használatukról legyen is szó. A végszerelékek és a csalik kiválasztása mellett van számos olyan összetevő, amely szintén fontos a halak védelméhez. A lényeg az, hogy mindannyiunk saját felelőssége eldönteni, hogy valóban csak biztonságos, és ártalmatlan, ugyanakkor a célnak megfelelő termékeket használjunk. Ez vonatkozik a horgászbot, és a zsinór helyes megválasztására is, hiszen ezeknek is rendkívül fontos szerepük van a halak épségének megóvásában.

Az elmúlt 35 évben nagyon sokat fejlődött a zsinórok minősége. A fonott zsinórok használatának erőteljes elterjedése azonban újabb problémát eredményezett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vékony fonott zsinórok, amelyeknek nagyon kicsi az átmérője, közvetlenül két dologért felelősek. Először is a vékonyabb zsinórok sokkal könnyebben tépik fel a halak pikkelyeit, és/vagy belevágnak a halba a fárasztás során. Ezért nagyon fontos, hogy az előbbiek elkerülése érdekében vastagabb előtétzsinórt, vagy főzsinórra ráhúzható szilikon csövet használjunk. Vajon a kezdő horgászok tisztában vannak-e ezzel?

Másodszor, az erősebb fonott zsinórok finomsága arra sarkallja a horgászokat, hogy tegyenek egy lépést a vékonyabb zsinórok használata felé a szakítószilárdság nagysága miatt. Könnyű megérteni a félrevezetésből adódó logikát ebben a helyzetben: „Miért használjak egy normál profilú 20 librás erősségű zsinórt, ha használhatok 40 librásat is ugyanebben az átmérőben?” A választás mindenkinek a lelkiismeretére van bízva. A pontyhorgászatot sohasem jellemezheti a "halfogás bármi áron" szlogen! Akkor van gond, amikor ezek a "veszélyes" termékek kevésbé tapasztalt horgászok kezébe kerülnek. Nem lehet csak úgy varázsütésre hatalmas tapasztalatra szert tenni, mindannyian csak lassan, lépésről-lépésre válunk tapasztaltabbakká, és bizony sok leckét csak a legnagyobb hibák elkövetésével tanulunk meg!

A botok dobósúlya is sokat változott. Átalakult ahhoz képest, mint amit megtapasztalhattunk még a 80-as, 90-es években. A manapság általánosan használt botok közül sok dobósúlya eléri a 3,5 librát. Ez pedig közel a duplája annak, mint amit a 80-as években használtunk! Napjainkban az ilyen botokhoz 15-20 kg szakítószilárdságú zsinórt használnak, vagy még erősebbet. Ez a hozzáállás a 80-as években, amikor még 10-15 lb erősségű zsinórok voltak használatban, sőt napjainkban is az oldschool (ejtsd: oldszkúl) horgászok körében, nagy felháborodást váltott volna ki. Akkoriban erre azt mondták: „horgászat seprűvel, és vontatókötéllel!” És volt/van ebben valami igazság…
Manapság sokkal erősebbek a botok és vékonyabbak, ugyanakkor erősebbek a zsinórok, ezáltal az erő a zsinóron keresztül átadódik egészen a horogig, a húzás erőltetése a horog hegyéig hat, ami szájsérülést okoz. Éppen ezért ez a fajta felszerelés a rossz kezekben nagy aggodalomra adhat okot.

Az elmúlt években sokat beszéltek „biztonságos” horgokról, azonban véleményem szerint ilyen dolog nem létezik. A legtöbb horogban mindig is benne volt a lehetőség, hogy sérülést okozzon, de figyelembe véve az extrém "húzó erőt", amivel a horgászok napjainkban rendelkeznek, mára minden horog magában rejti a sérülés veszélyét. A "biztonság" ebben az esetben a hal biztonságos kifogását jelenti, nem pedig azt, hogy a halat a horgász biztosan meg fogja-e szákolni, vagy sem! Minden egyes horgász lelkiismeretén, egyéni belátásán múlik, hogy mi az, amit még "elfogadható" sérülésnek ítél meg. A vékony horgokat sokszor okolják a szájsérülések miatt, ennek az az oka, hogy sokkal könnyebben keresztülvágnak a húson, mint a vastagabbak.

Megjelentek olyan alakú horgok is, amelyek nagyon komoly szájsérüléseket okoznak, de a komolyabb vizsgálatok után mind a mai napig úgy tartom, hogy ennek a fő előidézője az a horogkötési mód, ahogy ezeket a horgokat használják. Az esetek nagy többségében a rossz felhasználási mód volt az oka, hogy ezeket a horgokat "brutálisnak" vagy akár "halálosnak" bélyegezték. A jól végiggondolt horogválasztás kritikus kérdés. Amennyiben a vékony húsú horog mellett döntünk akadóban, sűrű hínárban történő horgászat esetén, az átlagosnál nagyobb erőt fejtünk ki fárasztás közben. Ennek következtében könnyedén megsérülhet a halak szája.

A szakáll nélküli, vagy szakállas horog kérdésköre is mindig felmerül a horgászattal kapcsolatos viták során. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel mondhatom, hogy a szakállas horgok, különösen a mikro szakállal rendelkezők jobbak a halak épségének megvédése tekintetében. A szakáll nélküli horgokkal kapcsolatban (amelyeket évekig használtam abban a hitben, hogy jobbak a halaknak) sokszor tapasztaltam, hogy kipattannak a hal szájából. Ez nem azért történt, mert bármit is rosszul csináltam volna (pontosan tudom, hogyan kell fárasztani szakáll nélküli horoggal), hanem pusztán azért, mert ezek szabadon foroghatnak körbe… és a hosszabb fárasztások alatt gyakran kitágítják a sebet a ponty szájában!

Én úgy gondolom, hogy nincs biztonságosabb (kevésbé veszélyes) a pontyszájra nézve, mint a mikro szakállal rendelkező horgok, hiszen jól tartanak, és nem forognak össze-vissza. Ez számomra egyértelmű, és ha a helyi szabályok nem kötelezik a szakáll nélküli horog használatát, akkor én nem is használom őket. Ahogy gondolhatjátok, nagy rajongója vagyok az SBS Tackle Pro horgoknak, de kérlek, higgyétek el, hogy ezt nem valami kétes kötelességtudat vezérli, hiszen ha nem úgy érezném, hogy 100%-ban biztonságosak a halak számára, akkor nem használnám őket! Ahogyan minden SBS Tackle Pro termék, úgy ezek is professzionális gyártási folyamaton mennek át, mindig szem előtt tartva a termék felhasználási célját. Mi soha nem végzünk félmunkát, az SBS-nél mindig a tökéletességre törekszünk!

A fenti gondolatok, amelyeket leírtam nem kevésbé fontosak, mint a most következő téma. Amikor megérkezünk a vízpartra, a következő, halak biztonságát komolyan befolyásoló tényező a horgászhelyünk megválasztása. Amennyiben nem ismerjük a víz alatti viszonyokat, vagy esetleg nem ismerünk néhány olyan helyet, ahol a halakra nézve biztonsággal horgászhatunk, akkor döntésünkkel azonnal veszélynek tesszük ki azokat. A jó eredménnyel kecsegtető, de a pontyokra nézve biztonságos hely kiválasztása nagy felelősség. Saját magunknak kell eldöntenünk, hogy nem vállalunk-e túl nagy rizikót, ha a mihamarabbi kapás reményében a sűrű hínárban, vagy akadókhoz közel kezdünk horgászni. Sajnos gyakran előfordul, hogy előbbre helyezzük a gyors kapás reményét a halak biztonságával szemben.

A csali szintén fontos szerepet játszik a halak épségének megőrzésében. A nem megfelelően elkészített magokból, vagy az igazán rossz minőségű bojlikból rengeteg van a piacon. Ha ezzel tisztában lennénk, bizony nem vásárolnánk belőlük. A nagy mennyiségű, rossz minőségű táplálék egyértelműen káros a halak egészségére nézve.

Minden esetben gondoljunk a csalik által kifejtett hatásokra és mellékhatásokra! A rothadó csali közvetlen hatással van a vízminőségre, sőt, fel is boríthatja a biodiverzitás egyensúlyát. A teszthorgászok remélhetőleg jóval meggondoltabbak, és annak ellenére, hogy nagyobb mennyiségű csali áll rendelkezésükre, használják a tudásukat, valamint tapasztalataikat. Miután mindezt leírtuk és átbeszéltük, nem kell külön felhívni a figyelmet arra, hogy a módszereinkkel és a különböző felszerelésekkel milyen hatással vagyunk a pontyokra. A horgászetika mindenkinek személyes ügye, de egyre nagyobb a szakmán belül az elfogadottsága annak, hogy a halak épségére sokkal nagyobb tekintettel kellene lennünk. Távol álljon tőlem, hogy bármelyik horgászt is kritikával illessem, de mindannyiunknak tisztába kellene lennünk azzal, hogy felelősek vagyunk a halakért és kötelesek vagyunk kíméletesen bánni velük.

Mindig tartsuk szem előtt a halak épségét, és ennek megfelelően kellő odafigyeléssel bánjunk velük.