Fazekas Zsolt

5

A tavasz első horgászatának mindig kulcsszerep jut. Elég csak visszagondolnom, hogy a meleg szobában hányszor tervezgettem a tavaszi „tuti-receptet”, állítottam össze fejben a tökéletesnek vélt végszereléket és hányszor simogattam a sarokba száműzött botjaimat, várva a szűnni nem akaró tél végét. Volt, hogy éjjel riadtan ugrottam ki az ágyból, mert álmomban az elektromos kapásjelzők kétségbeesett sípolásba kezdtek. Később a fürdőszobában tértem teljesen magamhoz, kezemben a botnyélnek hitt törölközőtartóval… Nincs mese, ezek már elvonási tünetek.
Az első alkalomnak tehát különös bája van. Az ember hajlamos ezen horgászat sikerességéből vagy éppen kudarcából homályos jóslatokba bocsátkozni a kezdődő szezon eredményességét illetően. Halkan jegyzem meg, legtöbbször tévesen.
Mivel a későn jött tavasz kissé átrendezte terveinket, így rendhagyó módon ezen horgászat helyszíne a lakóhelyünktől közel 500 km-re fekvő Nagykállói horgásztóra esett. Mint az ismeretes, egyedülálló feltételekkel büszkélkedhet maga a tó és kiemelkedő a vonatkozó szolgáltatások színvonala is, nem is beszélve a horgászhelyek kialakításáról, az igényes faházak felszereltségéről.

Érkezés után kipakolás és csaliszemle

Helykeresés

Érkezésünk után eljátszottam a gondolattal, hogy pár óra alvással regenerálnom kellene magam, de elsősorban nem (csak) pihenni jöttünk, most első a horgászat. Kissé bágyadtan kászálódtam tehát a csónakba és elindultam bajszos barátaink lehetséges tartózkodási helyeinek megkeresésére.

Van itt pár gomb, amit először meg kell nyomkodni…

… és már indulhatunk is!

Mivel a mederfenék az egész tóra jellemzően többnyire egyenletes, fontos, hogy megtaláljunk minden kisebb törést, púpot, gödröt, platót. Ebben az esetben ezeknek hatványozott szerepe van. Nos, magamtól sem sajnáltam az időt, 2-3 óra aktív radarozás és tapogatózás után lerakosgattam a bójákat a jónak tűnő helyekre.

Kiemelten ajánlott a szigetek közvetlen környezetének vallatása is. A halak előszeretettel úszkálnak erre, illetve szívesen csemegéznek a kövezésen megtelepedő csigákból, a szigeteket körülölelő növényzetről vízbe pottyant rovarokból. A stég mellett is rengeteg csigát láttam a víz által ellepett, part menti köveken.

Az akadók környéke mindig ígéretes

A szigeteknél a kövezés és a mederfenék találkozását keressük!

Etetés és csalik

Talán ez a legnehezebb kérdés, a sokszor lerágott csont, melyről majd’ mindenkinek eltérő véleménye van. Meglehet, az enyémmel sem értenek sokan egyet, de nekem működött és talán ez a lényeg. Mint mindig, most is megpróbáltam az aktuális helyszín, illetve az aktuális környezeti hatásokra figyelve meghatározni a stratégiát.

Köztudott, hogy a tó halállománya gazdag, így halsűrűség tekintetében is jól állunk. Mivel a tavat szüntelenül horgásszák, illetve a természetes táplálékforrás is bőséges, így feltételezhetően folyamatosan akad betevő falat a halak számára. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy fölösleges dolog vödörszám szórni a magot, a bojlit. A kisebb mennyiségű, állandó, de annál koncentráltabb etetés lehet célravezető, hiszen szinte bizonyos, hogy az ötnapos horgászat során a halak előbb-utóbb rátalálnak etetésünkre.

A CSL pellet Method Mixel vegyítve, kis mennyiségű mag hozzáadásával ellenállhatatlan keveréket alkot

Alapozásként 5 mm-es CSL pelletet, Method Mix-et, némi kukoricát és kendermagot kevertem össze, melyet CSL Liquor-rel locsoltam meg. Nem kellett sok, 3-4 nagyobb gombócot, illetve 50 szem bojlit szórtam bójánként (érdemes ezt még a helyben beszerezhető magkeverékkel kiegészíteni). Mivel csónakkal végeztem az etetést, nem kellett finomkodni a gombócok méreteit illetően sem, így relatíve hamar elkészültem vele.
Az csalikat tekintve alapvetően négyféle ízvariációval és kétféle mérettel készültem. Volt egy ráadás is, amolyan Joker jelleggel, no meg kétféle pop up, ha a kikönnyített vagy éppen lebegő felkínálás lesz célravezetőbb:

-    Premium Ready-Made Boilies – M1, 16 és 20 mm-es (főzött)
-    Premium Ready-Made Boilies – Phaze 1, 16 és 20 mm-es (főzött)
-    Eurostar Ready-Made Boilies – Frankfurti Sausage 16 és 20 mm-es (főzött és oldódó)
-    Eurostar Ready-Made Boilies – Squid Octopus & Strawbery Jam, 16 és 20 mm-es (főzött és oldódó)
-    Double Trick Boilie Wafters – Ace Lobworm, 20 mm-es (16 mm-re oldódik)
-    Fluro Pop Ups – Pineapple, 10-12-14 mm-es (lebegő)
-    Dark Fireflys Pop Ups – Strawberry Jam, 15 mm-es (lebegő)

Tavasz ide vagy oda, a víz még relatíve hideg és a levegő is jelentős mértékben visszahűl esténként. A halak is éppen ezért még óvatosan táplálkoznak, úgy gondolom hiábavaló fáradozásnak tűnt volna nagyméretű csalikat alkalmazni.
Azért, hogy a vándorló uszonyosokat sikerüljön helyben tartani, de elkerüljük az esetlegesen egyszerre nagyobb mennyiségű táplálék jelenlétét a vízben, így oldódó, valamint főzött golyókat egyaránt alkalmaztunk.
A horog alá jobbára 16 mm-es bojlikat fűztünk, néha csak egyet, de olykor-olykor duplán is. Felkerültek persze a 20 mm-es oldódó változatok is, de ezek esetében a kapásszám érezhetően lecsökkent.

Kb. 40 szem bojlit szórtam egy-egy (rá)etetés alkalmával bójánként

Módszer és szerelék

Vegyük a jól ismert tézist: nagy horog, nagy csali, nagy hal. Nos, ebben az időszakban ezt bizonyítás nélkül megdönthetjük, ugyanis inkább a kis horog, kis csali, nagy hal kombináció működik. Nem kell sokat magyarázni, ebben az időszakban az óvatos halak eszén csakis finomabb módszerekkel lehet túljárni.

A halkímélés érdekében minden esetben ólomelhagyós rendszert alkalmaztunk. Bár a víz – néhány mesterségesen telepített bokortól, fától eltekintve – akadómentes, a szigetek kövezései tartogatnak meglepetéseket. Többször előfordult, hogy a ponty menekülése közben az ólom egyszerűen elakadt a kövek közt. Ahogy reméltük, a klipsz azonnal kioldott, a súlyt elhagyva immár gond nélkül folytathattuk a fárasztást.
Részben a fent említett okok miatt is, minden boton a főzsinór végére 20 méter 0.55-ös előtétzsinórt kötöttem. Néhány hal megfogása után szó szerint kirojtosodott az utolsó 2-3 méteren, ahogy a fárasztás során zsinórunk néhol a köveken súrlódott.

Persze nem maradhatott el a kb. 1.20 méteres lead-core alkalmazása sem, hogy szerelékünk tökéletesen rejtve maradjon még a legrafináltabb bajuszosok előtt is.

6-os horog, kisméretű csali és az ólomelhagyós szerelék

A dupla kombináció, mellette PVA szalagon egy pár szem extra csalogatóanyag

A félbevágott bojliból készült PVA füzér még intenzívebb csalogatóhatást sejtet

Az első napokban először a kisebb testű halak tették tiszteletüket, majd ahogy rendszeressé vált a táplálék jelenléte az etetésünkön, megjelentek a nagyobbak is.

Azt hiszem nem csak hármat kívántam!

Erőtől duzzadó halak lakják a tavat

Az idő előrehaladtával észrevehetően megnőtt a kapások száma, illetve lassan, komótosan növekedni kezdett a kifogott halak egyedsúlya is. Rendszeressé vált az a jelenség is, hogy egyazon időben több boton volt kapás.

Ilyen szép és egészséges „harcosokkal” lehet küzdeni

Nem volt ritka az ehhez hasonló helyzet sem

Az egyre súlyosabb halakat pedig egyre nehezebb volt megtartani

Hihetetlen méretekkel rendelkeznek

A hirtelen jött felmelegedés és a vízhőfok emelkedésével napról napra több halmozgást tapasztaltam a szélvizeken. Nem volt tehát meglepő, hogy a nyílt vízen lévő törések mellől ritkábban jött hal, inkább a szigetek, kövezések mentén elhelyezett csalik működtek.

Ez a „morcos-harcos” a maga 19.46 kilgrammjával is a sziget mellől érkezett

 Azt gondolnánk, hogy a fentiek alapján ebben az időszakban csakis a kikönnyített, vagy éppen lebegtetett csalifelkínálási módozatokkal lehetünk eredményesek. Tapasztalataink szerint a mostani esetben viszont ezek a módszerek kevésbé voltak hatékonyak.

Ezt a hatalmas jószágot is egy apró, 16mm-es, süllyedő csalival sikerült becsapni

Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a süllyedő, kisméretű csalik hoztak eredményt. Jól példázza e tény is, hogy nem mindig a már megszokott elméletekhez kell ragaszkodni. Kísérletezzünk, próbálgassunk tehát bátran, még ha nem is tűnik maradéktalanul reálisnak elképzelésünk. Ne feledjük, hogy ezek a halak is egyre többször kerülnek horogra, így az idő múlásával egyre rafináltabbá válnak. Ahhoz pedig, hogy megfogjuk őket, újabb és újabb trükkök, egyre ravaszabb praktikák bevetésére lesz szükség.

Kitartásunk mindig meghozza a várva várt eredményt

Összefoglalva a fentieket tehát elmondható, hogy a gondosan megválogatott csali, a tudatos, minőségi etetés, a megfelelő helyen történő helyes csalifelkínálás már elég okod adhat bizakodni még az átmeneti időszakokban is. Ha mindehhez még türelem és természettel szemben támasztott töretlen alázat is párosul, akkor már garantált a siker!
A legfontosabb pedig, hogy mindig maximálisan bízni kell a csaliban!
Mindenkinek eredményekben (főleg halakban) gazdag horgászatot kívánok!

Üdvözlettel:

Fazekas Zsolt

írta: Fazekas Zsolt

Fotó: Horváth Márta, Fazekas Zsolt