Tóth János

2

Nem is tudom, hogyan kezdjem, de mint sok társamhoz hasonlóan horgászat nélkül nehezen viselem a telet. Novemberben horgásztam utoljára, de akkor sajnos eredménytelenül, így betudva, hogy ez az év így fejeződik be. Horgász felszerelésemet téli álomba helyeztem, vágyakozva várom a tavaszt.

Sajnos ez elég hosszú idő számomra, mert a tavalyi évben még december végén voltak tavak, amelyek nem fagytak be. Sajnos, múlt év végére, valamint ez év elejére már nem volt tó, ami ne fagyot volna be. Csapattársammal, barátommal, Lacival merengve vártuk a tavaszt, az olvadást. Egy másik barátom, Csaba mondta, hogy miért nem megyünk le Oroszlányba az erőmű hűtő tavára, az szinte soha nem fagy be csak extrém hidegben. Mivel hideg van, így a sátras támadást nem mertük bevállalni, ezért gyorsan faház után keresgéltem a neten. Találtam is egyet, de az, az erőmű túlpartján, a hidegebb részen volt található. Gyors telefonálás után a tulaj megnyugtatott, hogy lesz értelme lemennünk, jó a hely. Mivel más kiadó házat nem találtam, így első körben nekirugaszkodtunk egy 48 órás pecának.

Délutánra terveztük az érkezést, amely Lacinak sikerült, én sajnos az elhúzódó munka miatt csak este fél tízre értem le. A tópart gyönyörű látvánnyal fogadott, víz, amerre a szem ellát. Gyors kicuccolás, berendezkedés botok beélesítse, majd csónakból az előttünk elterülő rész radarozása sötétben jó kis móka volt. Már a stégtől kb. 40 méteres távolságban radar jelezte a halakat, valamint a meder mélységét, amely 1,7 métertől kb. 20 méter hosszan egészen 3,1 méter mélységig tartott, majd fokozatosan emelkedett. Tovább csónakázva és a jó helyet keresve meg is találtuk azt a törést, amely kb. 2,4 méterről hirtelen 3,9-4 méter mélységig ment le. Ez a parttól kb. 90-100 méter távolságra volt, úgy döntöttünk, hogy ezt a helyet horgászuk meg. Itt a radar rengeteg halat mutatott különböző mélységekben és méretben. Itt helyeztük el két bójánkat, amelyeket dobálással szerettünk volna meghorgászni. A szeles időben nagyjából sikeres is volt. Ezen a tavon csónakból csak etetni lehet, behúzni sajnos nem. Alapozó etetést végeztünk a bóják előtt, valamint közöttük. Négy bottal horgásztunk és botonként változó ízesítésű bojlikkal.

 ETETÉS:

• MICROMATCH BETAIN PELLET SCOPEX
• CSL PELLET
• MULTIMIX PROACTIVE PELLET MIXED
• HÁZI KUKORICA FŐZÖTT ÁZTATOTT
• CSEMEGE KUKORICA
• MATCH ATTRACT GROUNBAIT NUT
• CSL GROUNDBAIT MIXER
• CORN STEEP LIQUOR
• BOJLI M1, M3, ACE LOBWORM, MAPLE

Etetésenként kb. 2-3 kg reggel és este.

BOTOK:

• 1-es bot SOLUBLE PREMIUM READY-MADE M3 és PREMIUM BAIT DIP, M3.
• 2-es bot SOLUBLE PREMIUM READY-MADE M1 és PREMIUM BAIT DIP, AV1
• 3-as bot SOLUBLE PREMIUM READY-MADE ACE LOBWORM és PREMIUM BAIT DIP, M3
• 4-es bot SAJÁT BOJLI, JUHAROS és PREMIUM BAIT DIP, M3

Az utolsó bot kb. éjfél környékén került a helyére, fáradtan, de boldogan húzódtunk vissza a házba, hogy ismét sikerül eljutnunk, horgászni, egy kis időt szakítanunk a hobbinknak.
Úgymond nyugovóra tértünk, bent a faházból kémleltük botjainkat és az erőmű által minimálisan megvilágított tavat. Aztán csend, pihenés a meleg faházban, ennél többet nem is kívánhattunk volna. A bóbiskolás közepette kettő és félhárom között Laci egyik botján lassú, de erőteljes kihúzós kapás jelentkezett. Nem hittünk a fülünknek, alig telt el pár óra az etetés és a botok behelyezése között, máris kapás, futás ki a stégre. Laci megemelte a botot és nyugtázta, megvan! Viszonylag gyors fárasztás kb. 10-15 perc, és túránk első hala a pontymatracon pihent, gyors fotózás és mérlegelés. A hal 5,07 kg nyomott és vissza az otthonába. „Nem is rossz kezdet!” - mondtam boldogan mosolyogva Lacinak.

Laci és a túra első hala az M1-es oldódó bejött neki

A második hal kb. hajnali négy és fél öt között érkezett Laci botjára, lassú ejtegetős kapás volt, de igazából nem is ejtett, és nem is húzta el. Megunva a piszkálódását Laci kivette a botot, de nem érzett rajta semmit, majd a végszerelék partra érkezésekor lepődtünk, meg. Kb. kiló körüli kárásznak tetszett meg az ACE LOBWORM, valahogy beerőszakolta a szájába a 20-as bojlit horgostul. Gyors szabadítás és engedtük útjára őt is.

Sajnos a hajnal és a nap további része nem adott halat, de ez annak is köszönhető, hogy gyors melegedésbe, szép napsütésesbe fordult az idő. A nap nagy részét pihenéssel és fejtöréssel töltöttük, hogy mi lehet az a csali vagy technika, amellyel kapásra bírhatjuk uszonyos barátainkat. Végig próbáltunk mindent, ami a repertoárunkban volt, lebegtetve, teljes előkehosszban, hóember és még lehetne folytatni a sort, de a várva várt kapások nem jelentkeztek. Gyönyörködtünk a tájban, készítettünk pár fotót valamint tervezgettük a 2013-as év horgásztúráit.

Napsütötte faházak és stégek

Várva a hidegfrontot

Az időjárás jelentést nézve estére hidegfront betörést ígértek az időjósok. Bíztunk benne, hogy a hidegfront megérkezésével eredményessé válunk, mert a halak szinte nulla érdeklődést mutattak a felkínált csalik irányába. Délután öt és hat óra környékén meg is érkezett a várva várt lehűlés erős széllel, valamint mínuszokkal a nappali kellemesebb pluszok után. Nappal + 4-5 Celsius fok, estére a hőmérő higanyszála - 4-5 Celsius fokot mutatott. Ez a hőmérsékletingadozás mindenkit megvisel, de most főként a halakra volt nagy hatással.
A hideg beérkezését követően nem sokat kellet várni, gyors ejtéssel meg is érkezett az első hal, egy újabb tükrös személyében. Mivel Lacinak az M1-gyel sikerült megfognia az első halat, az egyik botomat én is erre a csalira állítottam át. Megjött nekem is a túra első hala.

Szép egészsége tükrös 3.78 kg-os verseny súllyal

És itt még nincs vége! A következő kapás kb. negyedóra múlva jelentkezett, ha lehet mondani, amely Laci botjára érkezett, szinte füstölt. Laci megemelte a botot, de sajnos amilyen agresszív volt a kapás a hal lemaradt. Nem csüggedtünk, mert nagyon is jónak tartottuk, hogy kb. negyedóra leforgása alatt két kapásunk volt. Visszatérve a csalizási technikára az M1 oldódó bojlit ledaráltam és M3 prémium bait dippbe megkeverve egy bojlipasztát csináltam, amellyel az M1 oldódó bojlit bevontam. Lassabban oldódik, viszont a hideg vízben állandó felhőt képezve csalogatja a halakat a csalihoz. Ezzel fogtam az első halat, valamint Lacinak erre volt a hideg időt meghazudtoló, erőteljes húzós kapása is. Sajnos a többi csali nem üzemelt, ezért én mind a két botommal átálltam az általam kreált csalira. Ez meg is hozta a gyümölcsét, éjfélig összesen hetet fogtam, sajnos Laci botjai némák maradtak. A túra végig ő is ezt a szisztémát folytatta, mint én, viszont az egyik botjával maradt az ACE LOBWORM-nál. Nem tudom, hogy miért van, de a botjaink és bójáink között kb. 15-20 méter volt és a kapások nála teljesen leálltak, pedig etetés és csalizás is ugyanaz volt.

Egy újabb tükrös a teljes sötétség beállta előtt

Ő már a sötét oldalról érkezett

És egy újabb látogató

A háttér is varázslatos

Szép hibátlan egészséges halak

És a túra utolsó hala, ő nagyon mohó volt, mert dupla 20-as vette fel pasztázva

A mérlegeléssel felhagytunk, mert az idő nagyon hidegre fordult, -7-8 fokot mutatott a hőmérő, nem akartuk, hogy a halak fagysérülést szenvedjenek. Gyors fotózás és vissza a vízbe. Megfagyott minden, a merítő, pontymatrac, a botok és orsók az állványon.
Mi is az időnk nagy részét a faházban töltöttük, ott igazán kellemes volt. Az utolsó látogató éjfél környékén érkezett, ez után csak néhány csipanás jelezte, hogy a halak az etetésen és a csalik környékén tartózkodnak, de már nem tudtuk kapásra bírni őket. Az éjszaka viszonylagos csendben telt el, számolgattuk az órákat vissza, nemsokára véget ér ez a túra is.
Éjszaka már nem csaliztunk újra, nagyon hideg volt, maradt minden az eredetiben, inkább pihenéssel töltöttük az időt. Sajnos a kapások elmaradásának is meg volt az oka, délelőtt megérkezett egy meleg front, amely hatással volt a halak kapókedvére.

A két faház a tó felől

A túra délelőttjén megtörtént az, amit álmomban nem képzeltem volna, (((((: nem a nagy hal jött meg, hanem egy sirály személyében ordított fel mind a két kapásjelzőm, szegény madár belerepült a damilokba és betekerte magát rendesen. Próbáltam megfogni, de akinek már volt dolga sirállyal az jól tudja, fájdalmasat tud csípni az ember kezébe.

A szabadítás pillanatai

És egy fotó a visszaengedés előtt Catch and Release

A 48 órát minősítve, nagyon jól éreztük magunkat, a tél és a váltakozó időjárás ellenére is eredményes horgászatot tudhattunk a hátunk mögött. Sajnos, Laci barátomnak további halakat nem sikerült fogni, de a becsülethal, az meg volt, mivel ő fogta a túra legnagyobb halát.
Mindenkinek hasonló, élményekben gazdag téli horgászatot kívánunk. 

Írta: Tóth János, Horváth László

ABK Haldorádó (Ivacsi-tó) Carp Gang