Sufliászky Márió

1

2010. április 1-én délelőtt érkeztünk a Nagykállón található bojlis tóra. Még sosem jártunk itt, ezért a helyiektől illetve a tógazdától néhány értékes információt szereztünk, de sajnálatunkra azt hallottuk, hogy a hideg front miatt a halak étvágya nem az igazi. Az éjszaka folyamán is csak csemegekukoricával sikerült halat fognia egyik sporttársunknak. A 8-as helyet foglaltuk le 5 napra, azzal a reménnyel, hogy a tavalyi évben szép halak kerültek a pontymatracra erről a helyről. A kipakolást követően gyorsan vízre szálltunk, hogy minél előbb elhelyezhessük bójáinkat és elvégezhessük az első alapozó etetést. Bójánként csak 4-5 marék apró magvat (kukorica, tigrismogyoró, juharmag), illetve 10- 15 db bojlit szórtunk azokból is néhányat félbevágva. A három bóját próbáltuk három különböző mélységű területre elhelyezni (1,5m; 1,8m; 2,2m). Összesen hat bottal horgásztunk hárman, és kezdetnek minden boton bojlit helyeztünk el, főképp édes ízesítésűeket, de beiktattunk egy- egy botra fűszeres jellegűt egyaránt. A nap további része javarészt pakolással telt, kapásunk nem volt. Este újracsaliztuk botjainkat immáron már csak az édes bojlikat részesítettük előnyben (20mm). Az éjszaka is kapás nélkül telt. Másnap reggel egy kicsit aggódni kezdtünk, jobban mondva csak én de a többiek nyugtattak, hogy be fog indulni. Az egyik botot az előttünk található két sziget közé közvetlen az akadóhoz húztuk. A radar folyamatos halmozgást mutatott a bóják környékén, de kapásunk valamiért nem volt. Az egyik botra csemegekukoricát fűztünk fel, és a behúzásnál is csak egy marék került a horog mellé, pár szem félbevágott bojlival. Ez a módszer sem bizonyult hatékonynak. A délután folyamán kb. 17:00- kor az akadóhoz húzott boton gyenge húzós kapás jelentkezett, de mire a bevágás megtörtént volna, a húzás megszűnt mintha mi sem történt volna. Nem nagy reménnyel vágtunk neki az éjszakának, és az aggodalom csak erősödött ekkor sem volt kapásunk. Már szombat volt és hal nélkül voltunk. Mindkét szomszédunkban fogták a szebbnél szebb halakat. Nem tudtuk mit csinálunk rosszul. Már mindenféle ízesítésű bojlit kipróbáltunk de sikertelenül. Úgy döntöttem áthelyezem a bójámat a parttól mindössze 40 méternyi távolságra. Ide már csak bojlit etettem. Szombat éjszaka erről a helyről jelentkezett egy erőteljes húzós kapás, de úgy látszik a történelem ismétli önmagát, mire odaértem a húzás ismét abbamaradt. Ez egy kis bizadalmat adott, hogy a partközeli bójám jó helyen van. Vasárnap délutánig minden maradt a régi, még mindig hal nélkül álltunk érthetetlenül. Miután a mellettünk található 9-es helyről hazamentek, a bójámat áthúztam a 9-es hely elé, hátha nekem is jön majd onnan a hal. A bójázást követően ismerős arc tűnt fel a parton, Kovács Zoltán személyében. A bemutatkozás után, hasznos információkat kaptunk tőle: finomítsuk le szerelékeinket, kisebb horog, kisebb méretű csali, és persze SBS bojli. Kaptunk tőle néhány szem M1 10mm-es Long Life, Eurostar Strawberry Jam, és Fluro Pop- Ups Pineapple/ Banana bojlikat.

Amit kaptunk

Rögtön mindkét botomra tettem egy szem M1-est mellé pedig egy pop-up bojlit.

Felcsalizva

A behúzásnál egy marék csemegekukoricát szórtam mellé. A vasárnap este és éjszaka is kapás nélkül telt, de nem unatkoztunk hiszen Zoliék fogták a szebbnél szebb pontyokat. Nagyon segítőkész volt velünk szemben, kötött nekem egy horgot, hogy azzal horgásszam, megengedte, hogy egyik botomat a 9-es helyükről bedobjam, illetve minden alkalommal felcsalizta a horgokat. Hétfő reggel megtört az átok. ,,Füstülős” kapásom volt a jobbos botomon, de sajnos bevágás után a hal elment. Ahogy kitekertem, a bal oldali botomon ejtős kapás érkezett, és sikeresen megszákoltuk a pikkelyest. Nagyon boldog voltam, hogy ennyi nap után végre halat fogtam, a mérleg 8kg-ot mutatott.

8 kg

Azonnal visszahúztam a botokat, majd kb. fél óra után ismét erőteljes húzás jelentkezett a balos botomon. A fárasztás nem tartott tovább 5 percnél, és a hal súlya elérte a 10kg-ot.

10 kg

Már nem jöttünk hiába, mondtuk egymásnak. Zolinak megköszöntük a hasznos információkat és a csalikat. A pakolás előtt a 9-esen bedobott botomon is kapást hallottam. Miután sikeres volt a fárasztás, a mérleg ismét 10kg közelében állt meg, ezúttal 10,5 kg-nál. Közös fényképeket is készítettünk a hallal és Zolival.

Közös fotó

Nagyon hálásak voltunk neki, amiért ilyen barátságos volt velünk szemben, és hogy segített megfogni első nagykállói pontyunkat. Nem fogtunk sok illetve nagy halat, de sokat tanulhattunk, hogy hideg vízben mit és hogyan csináljuk. Reméljük lesz még alkalmunk találkozni Zolival, és ismét nagy élményben lesz részünk. Hazafelé az úton hazáig volt téma az SBS bojli, hogy legközelebbi túránkra milyen ízesítésű bojlit vegyünk a régiek helyett. Ha szükségünk lesz jó tanácsra nagyon bízunk abban, hogy bármikor kaphatunk Zolitól segítséget.

Köszönjük SBS!!

Sufliászky Márió
Sufi Potyka Team