Régóta tartozunk Nektek ezzel a cikkel, hiszen a 2015. évi Országos Pontyfogó Bajnokság megnyerését követően talán sokakat érdekel, hogy milyen taktikát, csalikat, szereléket alkalmazunk a horgászataink során, különös tekintettel a desedai három fordulóra.

Mondhatnék én nagyokat, hogy így, meg úgy, kimarkereztük a helyeket - ami amúgy igaz is -, de a lényeget mégis el lehet mondani pár szóval: „C2 oldódó, és ami a csövön kifér”. Érdekes, hogy amíg a korábbi évben átlagosan több halat fogtunk a C3-mal, 2015-ben jelentősen többet fogtunk a C2-vel. A szezon legtöbb horgászatát a desedai OB fordulói tették ki, de más tavakon is ezt tapasztaltuk. Mindezek ellenére az SBS SziKo Team a C3-as csalival zsebelt be mindent lehetséges díjat a tavalyi XXIV. Maconkai Bojlis Európa Kupán, így kijelenthetjük, hogy minden csalinak megvan a maga helye és ideje, amikor a legjobban teljesít.

Örömpecán és versenyen is ezeket a bojlikat használjuk, vegyesen etetve. A két csali közül az egyik, eddig még mindig működött nekünk. Folyamatosan etetjük mind a kettőt, akkor is, ha csak az egyik muzsikál. Sok jó csali van a piacon, de véleményem szerint, nincsen másik 2 bojli, amelyek így kiegészítik egymást, és gyakorlatilag lefedik a teljes horgászszezont. Etettünk az elmaradhatatlan katapultos gombócos módszerrel is. A Desedán kevesebbet használtuk, mivel itt a tó méretei miatt kisebb a halsűrűség, és a halak be tudnak húzódni a mederbe. Itt nem szoktak hozzá a gombócok csapódásához, etetés után 1-1,5 óráig szinte biztos volt, hogy nem lesz kapás, bár ez a befrissített szerelékekre is igaz volt. Ezért csaliztunk 24 mm-es oldódó csalival, vagy bepasztázott 20-as wafters-szel, hogy 2,5-3 órát kibírjon a csali a vízben.

Nappal, 4-6 óránként belőttünk 8-15 db gombócot. Ehhez, a már többször bemutatott SBS halas alapú mixet használjuk, melasszal, Gold Treasure-el és magkeverékkel. A kender és a repce kihagyhatatlan minden mixes, kukoricás etetésből. A magokat mindig a parton főzzük, ha kell naponta többször, hogy ne induljanak erjedésnek. A távolság, amit mi viszonylag pontosan meg tudunk etetni és horgászni, körülbelül 120-135 méter, pasztaólommal inkább csak a 120-125 méter.

A harmadik fordulóban értesültünk a csapattársak beszámolóiból, hogy az általunk kisorsolt hely előtt, hosszan befelé mély iszap van, minimum 135 métert kellett dobni, hogy kapást lehessen kicsikarni. A szokásos 0,24-es zsinór helyett fölkerültek a 0,22-es, de még a 0,20-as zsinórok is. Nappal, folyamatosan próbáltuk a pop-up csalikat, ezekkel is fogtunk, főként az ananász ízesítéssel, de nappal is főként a bojlit húzta jobban a hal. Sokaknak ez kézenfekvő, de azért leírom, a pop-up-ozáshoz mindig használunk pasztaólmot, vagy kisméretű PVA-t a horog mellé, rövid előkén. A pop-up csalinak és a horognak mindig összhangban kell lennie, a horog hegyének karcolnia kell a medret, és ezt bedobás előtt minden alkalommal ellenőrizzük is. Pop-up-ból is szinte kizárólag csak oldódót használunk. A pasztaólomban, amit általában bojlihoz is alkalmazunk, többféle mixet keverünk. Tejsavasat, halliszteset, squid-eset, C2 és C3 pasztát. A mixekből mindig csak kicsit gyúrunk be előre és próbálgatjuk, hogy esetleg valamelyik ízzel hamarabb érünk el kapásokat. Ez nap közben többször változhat, éppen mi a favorit. A Desedán fontos volt, hogy minél messzebbre horgásszunk. Ha 15-20 méterrel beljebb tudunk horgászni, mint a legtöbb spori, aki a tavon általában horgászik, az már fél siker. Visszatérve az etetésre, 2-3 óránként csöveztünk 20-50 golyót, és természetesen minden hal, illetve kapás után. 24 mm-es oldódó bojlikkal etetünk, csalizni egyaránt használunk normál oldódó és oldódó wafters bojlikat, többféle méretben. Érdekes, hogy jó pár sikeres versenyhorgász ismerősöm esküszik a minél kisebb, akár 10 mm-es, kikönnyített csalikra, mi pedig sokszor a 24 mm-es süllyedő bojlikkal tudunk eredményesek lenni.

Azt hiszem, sikerült tömören leírni Nektek az alaptaktikánkat. Ebben az írásban, kevés helyet kapott a pop-up-ozás fontossága, de meg kell említenem, mert jó pár szép helyezést értünk el vele. A nappali horgászat kihagyhatatlan része, főként szép időben, de nem feltétlenül csak jó időben. Ennek a módszernek az alapja, a pontos gombócos etetés és annak meghorgászása. Erről bővebben ebben a cikkemben olvashattok: link.

Azóta az írás óta megváltozott a taktikánk, szívesebben használunk halas alapú mixet, mint erjesztett kukoricás alapot. A tejsav nagyon kétélű fegyver, lehet "kaszálni" és nullázni is vele, vize válogatja, meg persze az időjárás. Többször tapasztaltuk azt is, hogy amíg nappal elzsibbadt a karunk a rengeteg fárasztásban, addig az éjszakák szinte eseménytelenül teltek. Általában már csak a pasztaólomba gyúrunk savas anyagot (bármi ami erjesztett, vagy tartalmaz N-Butyic-ot), de mindig rápróbálunk. A halas alapmix nem telíti el a halakat, míg a magőrlemények használatánál ez könnyen előfordulhat. Jobbára a bojlira alapozzuk etetéseinket, de elhagyhatatlan a method mixes, gombócos etetés, ennek alkalmazása elsősorban az adott víz halsűrűségétől függ.

Nézzétek el nekem, hogy csapattársaim helyett írtam meg ezt a cikket, a beszámolóik alapján. Ők nem éreznek magukban semmilyen írói vénát, így talán Ti is jobban jártatok. Mind a hármunknak meg van a maga erőssége és feladata a csapatban, ettől is vagyunk sikeresek. Az OB pedig csak 2 fős verseny.

Kívánom mindenkinek, hogy tapasztalja meg, amikor 2 nap után annyira beérik a bojlis etetés, hogy folyamatosan húzza a hal a csalit! Görbüljön!

Versenyzők: Gaál Tibor, Nagy Zoltán
Írta: Pigniczki Ferenc
Fotók: www.deseda.hu, Gaál Tibor, Nagy Zoltán, Pigniczki Ferenc