Nem könnyű manapság összehozni egy horgászatot, különös tekintettel a többnapos, ne adj’ Isten egy hetes túrákra. Ha a Happy Carp Gang négyes fogatának naptári beosztását felrajzolnánk egy koordináta rendszerbe, akkor a rengeteg munkát, családi programot és egyéb elfoglaltságot jelölő pontok sűrűn behálóznák a négyzethálós papírt, és kevés közös pontot találnánk, amikor egyáltalán elvi esély adódik arra, hogy közösen el tudjunk menni horgászni. Jó esetben is csak évi egy-két ilyen közös alkalom adódik, amikor végre Hudi, Gaben, Otti és én is jelen tudunk lenni egy többnapos horgásztúrán, de ezeken kívül is muszáj még alkalmat találni legalább az egynapos horgászatokra, különben az ember könnyen begőzöl.

Gaben az utóbbi időben pergetéssel is igyekszik enyhíteni a horgászat iránti folyamatos vágyát. A pergető botja állandó fegyverként, tettre kész állapotban várja a bevetést kocsija csomagtartójában. Mivel közel lakik a Ráckevei-Dunához, mostanában gyakori szokásává vált, hogy munkából jövet, vagy menet, ha van fél órája, megáll dobálni kicsit, és az éppen dolgozó horgászbarátait izgatja Viber üzenetekben érkező szép csukák, kövesek és süllők képeivel.

Ha több ideje van, akkor pedig a feeder botok kerülnek kézbe, és a néhány órás horgászatok általában szép eredménnyel zárulnak; jászok, kárászok, keszegek és szebbnél szebb pontyok görbítik a spiccet.

- Jövő hét szerda, RSD? Voltam kint, megint fogtam pontyot! - jött egyik nap a Viber üzenet Gabentől.
- Oké, menjünk! Kiveszek egy nap szabit! - pötyögtem gyorsan a választ.

Az egy napos horgászatok során én is szívesebben fogom kézbe a feeder botjaimat. Már megvan a jól bevált rutin, negyed órás pakolás elég ahhoz, hogy menetkész legyek! Minden aprócikk, etetőkosár, horogcsali és etetőanyag elfér az egyszerű versenyládámban. Ezen kívül ilyenkor egy botzsákot, egy száktartót és halvédelmi eszközöket viszek magammal.

Szerdára forró nyári napot jósoltak a meteorológusok, ezért úgy döntöttünk, hogy kora hajnalban, 5:30-kor találkozunk, és a tervek szerint 6:00-kor már megkezdjük a horgászatot. Nyugtalanul aludtam, 4:00-re állítottam az ébresztést a telefonomon, de mivel pecáról volt szó, hajnal kettő után fél óránként magamtól felébredtem.

Gyorsan szaladtak a kilométerek az M0-áson, Gaben már foglalta a helyet, és amint meglátott, lelkesen integetett a vízparton, mutatva, hogy hova álljak a kocsival. Nagyon tetszett a hely, kb. 30-35 méter széles, csatorna-szerű ága a Dunának, a túlparton sűrű nádassal övezve.

Felszerelés

Ha feederezem, ritkán horgászom két bottal, de ismeretlen vízen dupla esélyt jelent. Gaben tanácsára azt terveztem, hogy egy keményebb szereléssel, a lehető legközelebb horgászom a nádfalhoz, a másik, jóval finomabb szerelékkel pedig a meder közepét vallatom majd.

Sokan kíváncsiak a pontos felszerelésre, szerelékre, etetőanyagra, horogcsalikra, ezért úgy döntöttem, hogy az alábbiakban ezt részletesen, jól átláthatóan ismertetem. Remélem, sokak számára hasznos infók lesznek ezek, és valamennyire segítik majd a jövőbeni sikeres horgászatot.

Szerelék #1 (nádfal):

bot: Shimano Beastmaster AX heavy feeder – 360 cm
orsó: Shimano Titanos 5500 XSA
főzsinór: SBS Masterpiece 0.20 mm (fekete) – fonott dobóelőtéttel (Asso Ever Green – 0.12 mm)
kosár: Deáky-féle bordás etetőkosár (40 gr)
előkezsinór: Sufix Feeder Braid 0.10 mm
horog: SBS Grip Tip - 8-as méret
csalitüske: Cralusso S-es méret
előkehossz: 10 cm
egyéb kiegészítők: gumigyöngy, Cralusso gyorskapocs

Szerelék #2 (meder):
bot: E.T. Picker Blade 270
orsó: Shimano Nexave 4000FA
főzsinór: Trabucco T-Force Special Feeder 0.16 mm
kosár: kerek, drótos feederkosár (20 gr)
előkezsinór: Asso Invisible Clear Fluorocarbon Line 0.15 mm
horog: Gamakatsu 2270N – 12-es méret
előkehossz: 40 cm
egyéb kiegészítők: gumigyöngy, Cralusso gubancgátló cső, gyorskapocs

Etetőanyag

Szerelék #1 (nádfal):

A kétségtelenül erős (feederes viszonylatban értendő), pontyokat célzó, nád közeli szerelék kosarába úgy gondoltam, hogy erősen halas, büdös kaját keverek. A 2017-es év új Premium Krill & Halibut szériájából vittem magammal 1 kg Method Mixet, amely a finom szemcséjű összetevők mellett bőven tartalmaz nagyobb ropogtatnivalókat (kendermag, roppantott kukorica) is.
Semmi trükköt nem alkalmaztam, fél kiló method mix-et megfelelő mennyiségű vízzel kevertem el, amíg tökéletes, földnedves állagot nem kaptam. A választott íz és a nagy nyári meleg miatt biztos voltam abban, hogy nem rontom el az etetőanyagot, ha kevés, egy-egy marék, 4-es, 6-os és 8-as, magas olajtartalmú halibut pelletet is keverek hozzá. Itt annyi trükköt alkalmaztam, hogy a bekeverés előtt feláztattam a pelleteket vízzel (kb. 4-5 percig), majd a vizet leöntve róla kb. 1 dl Spod Juice-zel nyakon öntöttem, elkevertem, majd újra hagytam állni még 2 percig. Ezután hozzáadtam az előzőekben elkészített etetőanyaghoz és jól átkevertem. Ezzel az egyik kaja kész is!

Szerelék #2 (meder):

Vadvízen előszeretettel használok kukoricás jellegű etetőanyagot, ezért nem volt kérdés, hogy ehhez a szerelékhez Flumino Groundbait-et kevertem be. Nem volt nálam a sima verzió, csak Z-CODE-os, amely a felszálló szemcséknek köszönhetően elsősorban a zig rig-es technikához lett fejlesztve. Az utóbbi módszernél nagyon lazára szoktuk keverni az etetőanyagot (tejbegríz állagúra). Ezekben az esetekben Spomb-bal megy be a kaja az etetésre, kosárba nem is lehetne begyúrni. Az „átlagos” nedvesítéssel (sima vízzel kevertem be) viszont úgy gondoltam, jó lesz a mai pecára, kevés csemegekukoricával dúsítva. A tervem az volt, hogy ezzel az etetőanyaggal, hosszú előkével és horogra szánt csalikkal szépen szedegetem majd a kárászokat, keszegeket és esetleg beugrik egy-egy ponty is. No, de térjünk rá a horogcsalikra! ;)

Horogcsalik

Szerelék #1 (nádfal):

Célzottan pontyra horgásztam ezzel a szerelékkel, ezért a hajszálelőkével szerelt csalitüskére natúr (ízesítés nélküli) és Mini Fluro Pop Up-okat, Krill & Halibut-os ízű Premium Mini Pop Up-ot illetve kukorica formájú Corn Shaped Popper csalikat használtam. Az ízesítés nélküli mini pop up-okat két dologért is szeretem. Az egyik előnye, hogy bármilyen etetőanyaghoz használható, mivel semleges az íze, a másik pedig az, hogy ennél a terméknél egy dobozban többféle színű csali van vegyesen. Method kosaras technikánál is előszeretettel használom ezeket a horogcsalikat (az ízesített verziókat is), remekül csalizható a csalitüskével, könnyen átszúrható, de nem esik le a dobásnál.

A kukorica formájú csalik népszerűsége a megjelenésük óta töretlen, sokan használják sikerrel. Mind a süllyedő, mind a lebegő verzió remek csali. Ezen a pecán a White Pepper Corn (fűszeres, borsos) fehér színű csali volt a nap sztárja. Azt hittem, hogy a kukoricás, egy az egyben csemegekukoricát imitáló (színben és ízben) verzió lesz a nyerő, de bevallom őszintén, az most nem működött.

Lehet, hogy már unjátok a szövegelést, de az általam eddig tapasztalt legfontosabb dolgot akkor is leírom a csalizással kapcsolatban, amely igaz minden hajszálelőkés technikára. Mindig legyünk tisztában azzal, hogy adott horog-csali kombináció hogyan viselkedik a vízben! Sokaknál megfigyeltem, hogy úgy használják a csalikat, hogy csak sejtik, mit csinál a vízben az előke, de valójában nem sok köze van az elképzelésnek a valósághoz. Hogy értem ezt? Például úgy, hogy ha felteszek egy lebegő csalit, akkor fixre veszem, hogy a horgot el fogja emelni a fenékről. „Nem biztos aaaaaz kééééérem!” - mondaná Besenyő FIJV István, azaz Besenyő Feederezésben Is Jó Vagyok István. :D A csali és a használt anyagok (horog, előke, esetleg csalitüske, stopper stb.) fogják meghatározni, hogy mi fog történni a vízben.
Én például tudom, hogy:
1. Ha Grip Tip 8-as horoghoz egy 8 mm-es Mini Fluro Pop Up-ot teszek a fent leírt előkezsinórral, csalitüskével, akkor a horog feküdni fog a fenéken, de a csali lebegni fog felette a hajszálelőke hosszában.
2. Ha Grip Tip 8-as horoghoz egy Corn Shaped Popper csalit teszek a fent leírt előkezsinórral, csalitüskével, akkor meg fogja emelni a horgot, de csak annyira, hogy a horog hegye karcolni fogja a medret.
Apró különbségnek tűnhet a fenti két variáció, de sokszor a siker azon múlik, hogy melyiket alkalmazzuk. Végül fontos megemlíteni, hogy a nem elég a fentieket „tudni”, ki is kell próbálni. Én minden peca kezdetén lepróbálom adott előkével a csalikat, hogy tényleg úgy működnek-e, ahogy gondolom. ;)

Szerelék #2 (meder):
Klasszikus, megunhatatlan csalik: csemegekukorica, csonti! Manapság a baits-ek és team-ek világában sem kell szégyenkezni, ha valaki ezekhez a csalikhoz nyúl. Az volt a tervem, hogy 2-3 szem csontival indítom majd a pecát, és ha beáll a keszeg, és látok esélyt a pontyra, akkor rápróbálok csemegével is. Annyit már most elárulok, hogy ebből nem lett semmi!

Indulhat a peca!

Gaben elmondása szerint nagy szerepe van a sikernek abban, hogy folyik-e a víz ezen a szakaszon, vagy sem. A horgászatot megelőző napon lement körülnézni, folyt a víz, „fogogatták” a sporik a pontyot. A horgászat napján épphogy csak csorgott a víz, ami nem volt túl jó előjel. Reggel hatkor már áztak a zsinórok! Mindkét helyet 7-8 dobással etettem meg, és végig kiklipszelt orsókkal horgásztam.

Az első órában az arcomra fagyott a mosoly. Reggel hattól hétig (sokszor az egyik legjobb időszak) a pontyos szerkón néhány rezdülést láttam, az is inkább beleúszás lehetett, a három szem csontival csalizott keszeg cuccon pedig SEMMI. Na, ne!

Nem volt jó előjel, hogy még a néhány szem csontira sem érkezett jelentkező. Azt hittem, hogy ha más nem, legalább a dévérekkel, kárászokkal elszórakozom majd. Ha nem jön ponty, az sem baj, legalább történik valami. Nem történt, legalábbis az első órában...

A nád közeli pálcán 7 óra körül szép, folyamatos spiccgörbítő kapást érzékeltem. A botot kézbe véve éreztem, hogy ponty lesz a tettes, sikerült kifordítani a nádból, azonban néhány másodperc múlva leakadt a hal. Nem igaz! Intenzíven telepített vízen könnyebben viselem az ilyen kudarcot, de vadvízen ez nagyon fáj, lehet a nap egyetlen ponty kapását rontottam el. Csalizás, szerelék vissza! Negyed óránként újra töltöm a kosarat, hogy folyamatosan legyen kaja a kiszemelt helyen. A harmadik dobást követő néhány percben ismét pontyos kapás, fél perc küzdelem, majd újra megkönnyebbül a spicc, pedig úgy bántam vele, mint a hímes tojással. Nem hiszem el!

Átvizsgálom az előkét, a horog hegyét, minden jónak tűnik. Eldöntöm, hogy még egy esélyt kap az előke, ha ismét bukok egy halat, akkor muszáj lesz változtatni valamit! A nap végeredményeként 8 ponttyal zártam a napot, ha jól emlékszem a fentieken kívül még egy vesztett halam volt, így elmondhatom, hogy a 6 órás peca eredményeként több mint tíz pontykapást sikerült kicsikarni.

A nád közelében lévő szerelék 6 pontyot adott, míg a mederben lévő csontis-kukoricás lefinomított cucc kettőt. Az összehasonlítás persze nem ad kellő képet a csalik, etetőanyagok tekintetében, hiszen nagy valószínűséggel ezen a napon a nád tövében lévő pályán mozogtak inkább a halak. Külön meglepetés volt számomra, hogy élő csalival sem sikerült „fehér halat” fogni, sehol egy keszeg vagy egy kárász...

Összességében remek napot zártunk Gabennal, és külön értéket jelent, hogy egy természetes, vadvízen horgászhattunk sikerrel. Mindenkinek javaslom, hogy ha néhány órája van, akkor is menjen ki egy gyors pecára a közeli tóra, folyóra. Ha nem is fog halat, akkor is megéri kiülni kicsit, látni, ahogy ébred a reggeli természet, vagy karattyol a nádi rigó. Igazi feltöltődés! ;)