Micula Péter

7

Az utóbbi három évben állandó résztvevői vagyunk a World Carp Classic versenyeknek, de a franciaországi Lac de Madine tavon úgy alakult a sorsunk, hogy egyszer sem sikerült értékelhető halat fognunk. Az idei évben ismét nagy reményekkel vágtunk neki az új helyszínre költözött versenynek és nagy izgalommal kezdtük meg a horgászatot Bolsena-ban a PVTV szektor 15-ös helyén.   

A verseny sorsolási szabályzata szerint először minden csapat egy sorszámot húz, hogy hányadikként sorsolhatja ki a horgászhelyét. Elkeseredve vettük tudomásul, hogy a 157. csapatként sorsolhattunk, ugyanakkor a másik PVTV csapat a reményteli 3. sorszámot húzta ki a kalapból. Soha nem gondoltam volna, hogy szinte utolsó csapatként, a megmaradt 4 helyből egy olyan helyre kerülünk, ahol akár 1% esélyünk is lesz a halfogásra.

Az első napon a legtöbb időt a precíz és pontos helykeresésre fordítottuk, szerencsére több ígéretes területet találtunk a szektorunk előtt. Szinte mindenhol összefüggő, több méter magas vízi növényekkel sűrűn benőtt területet találtunk a 4-7 méteres mély vízben. Sikerült három olyan tisztást találnunk (5,4 m, 6,6 m és 7,2 m mélyen), ahol csak kevés növényzet zavarta a horgászatot. Ezek a parttól 160, 180 és 200 méterre helyezkedtek el.

A kora este érkezett vihar még a csónakban ért minket, ekkora a körülöttünk lévő csapatok már mindennel készen voltak és a sátraik adta fedezékbe húzódva várták az első kapást. Végül mi is felszereltük botjainkat, lassan minden a helyére került és vártuk a csodát. A Madine-en átélt 3 éves csendet követően hihetetlennek tűnt a hajnal hatkor megszólaló kapásjelző hangja. Végre, megvan a túra első hala! Egy gyönyörű 7 kg körüli tőponty köszönt ránk az első reggelen. A hal a 7,2 méter mélyen lévő helyről érkezett, érdekes módon a verseny végéig ez volt az egyetlen hely, amely működött. 

A verseny első szakaszában még háromféle csalival horgásztunk: kikönnyített tigrismogyoróval, magas fehérjetartalmú bojlival, (amely a dobálós versenyeken jól szokott működni Magyarországon és Romániában egyaránt) és egy édes-krémes ízű, világos színű, magas szénhidrát tartalmú, tesztelés alatt álló bojlival. A csalikat ezúton is szeretnénk megköszönni támogatónknak, az SBS Tactical Bait Products-nak.

A versenyen elért eredményt az akkor még tesztelés alatt álló SBS Premium C1 csalinak köszönetjük. 2013-tól az SBS újdonságagként mindenki kipróbálhatja!

Két szép töves és három boldog horgász

A fenti felsorolásban utolsóként említett csali volt az, amelynek a végső győzelmet köszönhetjük, ugyanis az összes halat ezzel a bojlival fogtuk. Napközben a zig-riggel felkínált pop-upokkal csaliztunk, éjszaka pedig a fenékre letett csalik működtek. Úgy gondolom, hogy ezen a hatalmas tavon periodikus jelleggel sokat mozognak, vándorolnak a halak, és elsősorban azokat a csalikat részesítik előnyben, amelyeknek magas a szénhidrát tartalma. 

Magyar horgászoktól azt az információt kaptuk - akik a verseny előtt néhány hónappal horgásztak a tavon -, hogy az aprómagos etetéssel vigyázzunk, mert sok a compó, ezért csak nagy szemű tigrismogyoróval és keményebb bojlikkal készültünk.

Engedjétek meg, hogy néhány szót ejtsek a felszerelésünkről, talán sokakat érdekelnek ezek a technikai részletek is. Nagyon jó összhangban voltak a Nash Entity 360-as 3,5 lbs botok a Daiwa Infinity 5500-as orsókkal. Főzsinórnak a PB Products Gatorbraid fonott zsinórját használtuk 0.26-os méretben, amelyet az utolsó 20 méteren a szintén PB, Shield nevű átlátszó előtétzsinórja váltott fel. A végszereléket 1,5 méter hosszú Nash Leader Diffusion Camo-ból, 300 grammos ólomból, PB Anti Eject 4-es számú horogból és egy kb. 20 cm hosszú PB Mussel 2-Tone előkezsinórból állítottuk össze. Külön köszönet a felszerelésékért a szponzorainknak!

Remek összhangban volt a bot és az orsó a mélyvízi harcosok elleni csatában

A PB Products termékei minden helyzetben jó megoldást kínálnak

A PB Anti Eject horgok elvégezték a munka nehéz részét

Mivel az első kapások mindegyike ugyanarról a helyről érkezett, úgy döntöttünk, hogy mind a négy bottal ezt a területet fogjuk meghorgászni. A nagy tavakra jellemző módon a halak szinte percre ugyanakkor és ugyanabból az irányból érkeztek minden nap. A reggeli órákban 6:00 és 6:30 között mindig fogtunk 2-3 halat, majd délután 15:00 órakor megint hármat, végül este 20:00 és 20:30 között ismét 3-4 darabot. Érdekes módon az éjszaka legtöbbször csendesen telt.

Mivel a verseny első napjaiban sok csapatnak sikerült halat fognia, kissé lelassult az információáramlás, így nem igazán tudtuk, hogy az általunk diktált tempóval hányadik helyen állunk. Annyit azért sikerült kideríteni, hogy több román csapat vezeti saját szektorát, így ez a jó hír még nagyobb lendületet adott a folytatáshoz.

A hét közepén érkezett időjárás-változás a legjobbkor jött… Csütörtök estétől péntekig több mint 150 kg pontyot mérlegeltünk. A folyamatos szembeszél a többi szektorból elénk tolta a halakat, ekkor már a megszokott kapásidőszakokon kívül is az etetésen tartózkodtak a halak. Az este csúcspontja az a sötét színű, 22,5 kg-os bolsenai ponty volt, amellyel később elnyertük a verseny legnagyobb haláért járó díjat.

Boldogság...

Péntek reggel kaptuk a hírt, hogy tetemes előnyre tettünk szert és vezetjük az összetett versenyt 307 kg összfogással. Ennek tudatában a verseny utolsó 24 órája felért egy igazi rémálommal. Leállt a szél, napközben tűzött a nap és a nagy melegben a halak sem úgy jöttek, mint eddig. A jól megszokott időszakokban sem volt már annyi kapásunk, az eddigi 2-3 ponty helyett csak egy-egy halat tudtunk a pontymatracra fektetni, a holtidőszakban pedig ismét mozdulatlanok maradtak a kapásjelzők. A verseny végéhez közeledve egyre nagyobb feszültségben teltek az órák, az utolsó mérlegelés óta mindössze csak három halat fogtunk, így összesen 329,9 kg szerepelt a csapat neve mellett.

Jó jelnek tűnt, hogy Ross (Ross Honey, a verseny főszervezője és tulajdonosa) a mi horgászhelyünkről fújta le a versenyt. Ez volt az a pillanat, amikor eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy talán sikerült megnyernünk a versenyt. Talán igen? IGEEEEEN! Sikerült! Ross mindhármunknak gratulált és elárulta, hogy az eredmények összesítése alapján mi vagyunk a World Carp Classic 2012-es bajnokai!

A győzelem hírére nagyot fürödtük a tóban

Valóra vált egy álmunk! Megnyertük a világ legrangosabb pontyfogó versenyét!

Ezúton szeretnék gratulálni minden résztvevőnek, szektor győztesnek és bátorítani azokat a csapatokat, akinek idén nem sikerült halat fognia, hogy ne adja fel! Én igazán tudom, milyen érzés…

Életünk egyik legszebb pillanata

Valóra vált álom

Közös fotó Kovács Zoltánnal, az SBS tulajdonosával és Ross Honey-val, a World Carp Classic alapítójával és főszervezőjével

Továbbra is érdemes követni az SBS hivatalos weboldalán megjelenő anyagokat, hiszen hamarosan még több versenytitkot tudhattok meg a WCC győztes csapattól, amelyet a gyakorlatban is bemutatnak majd egy kisfilm formájában. Természetesen szó lesz a fenti cikkben említett új SBS csaliról is, amely nagyban hozzájárult a sikerhez és a jövő évtől mindenki számára elérhető lesz.

Írta: Peter Micula